Gyurcsány lelkésze, Iványi Gábor nyilatkozott.
„Követem
a működésüket s némileg meglepődve tapasztaltam, hogy nehéz helyzetük
ellenére, Ukrajnába szállítottak adományokat, komolyan véve a felebaráti
szeretetet. Mit tudhatunk erről az útról?
Égette az
arcunkat az, amit a kormány művel ezen a területen és valami
leírhatatlan szégyen Putyin szekerét tolni és elfelejteni, hogy
Magyarország is mit élt át ’56-ban, amikor mi is Molotov-koktélt
hajigáltunk. Ha akkor nekünk fájt az orosz csizma, hogyne fájna
Ukrajnának. Ugyanúgy voltunk vele, mint hajdan a baltás gyilkos
történetében, nem tudom, erre emlékszik-e?
Sajnos igen és arra is, milyen gyorsan és szégyentelenül elfelejtette az ország.
Majd’
tíz éve történt s elmentünk bocsánatot kérni Örményországba, mert azt
gondolom, így helyes. A konkrét segítséget most többek között az
jelentette, hogy Demszky Gábor szerzett egy nagy teljesítményű
generátort a fővárostól, ami képes biztosítani egy tízemeletes ház
energiaellátását is. De nem erre, hanem Kijev elektromos hálózatához
használják fel, amivel a hőellátását is biztosítani tudják. Ezek ugyanis
a kiemelt célpontok, amiket az oroszok támadnak s egy találat
következtében fél napra le is állt az áramszolgáltatás a városban.
Vittünk még egy tonna jó minőségű tartós élelmiszert, kolbászt,
szalonnát, konzerveket, olajat, lisztet, cukrot. Része volt a
transzportnak 120 darab, a nagy hideg ellen is védő hálózsák és egy
autónyi matrac.
Honnan tudták, hogy minek veszik hasznát?
Előtte
informálódtunk, mi az, aminek igazán örülnének. Ennek része volt több
mázsa édesség, meleg ruha is. A konvojunk öt mikrobuszból állt. Rögtön
az érkezésünk pillanatában légiriadó volt, mert újabb dróntámadás indult
a városra, de ezt Kijev felett megsemmisítették. A város környékén,
Bucsán és más településeken is látogatást tettünk, olyan területen is
jártunk, amit fél évig elzártak az oroszok a külvilágtól, több
családapát agyonlőttek, volt köztük 11 gyerekes férfi is, aki
menekítette a családját s eközben lábon lőttek, de elvérzett. Sok drámai
történet került elénk és azt láttam, hogy az adománnyal vetekszik az,
hogy ülünk és hallgatjuk őket, így kiönthették a szívüket. Egyértelműen
nagyon jólesett nekik, hogy szemben a magyar kormány magatartásával, mi
elmentünk és még december végén is tervezünk egy utat. ”
0 Megjegyzések