Ha most tartanák Franciaországban a köztársaságielnök-választás első fordulóját, Emmanuel Macron helyett Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője, korábbi elnöke nyerné meg a voksolás első fordulóját, derült ki a francia lap, a Journal du Dimanche és az Ifop közvélemény-kutató intézet friss felméréséből - írja a Magyar Nemzet.
Az
Ifopnak arra a kérdésére, hogy „Ha jövő vasárnap tartanák a francia
elnökválasztás első fordulóját, legnagyobb valószínűséggel ön mely
jelöltre adná le a szavazatát?”
a válaszadók 30 százaléka válaszolt úgy, hogy Marine Le Pennek szavazna bizalmat, aki az idei elnökválasztás április 10-én megtartott első fordulóján 23,5 százalékot kapott. Ez Le Pen népszerűségének 6,5 százalékpontos növekedését jelzi.
Ugyanakkor a jelenlegi
köztársasági elnök, Emmanuel Macron a szavazatok 29 százalékát
megszerezve csak másodikként futna be, 1,2 százalékpontos növekedést
regisztrálva az áprilisban megszerzett és az első helyet biztosító 27,8
százalékos szavazati arányhoz képest.
Bár az Ifop felmérése
szerint a második fordulóból továbbra is Emmanuel Macron kerülne ki
győztesként, most már csak a szavazatok 53 százalékát tudhatná magáénak a
tavaszi második fordulóban megszerzett 58,5 százalék helyett. Eközben
Le Pen már a voksok 47 százalékát szerezné meg a második fordulóban a
tavasszal regisztrált 41,5 százalék helyett.
A felmérés eredményeiről szintén beszámoló Europe 1 rádióadó megjegyzi, hogy
Macron
egyértelműen csökkenő politikai támogatottsága különösen annak fényében
lehet érdekes most, hogy a francia miniszterelnök, Élisabeth Borne
szombaton jelentette be, hogy nem zárja ki a francia parlament
feloszlatásának a lehetőségét sem, mivel a parlamenti abszolút többség
hiányában a kormány törvényalkotó képessége meggyengült.
Macron pártja a júniusi parlamenti választásokon vesztette el abszolút többségét, és azóta kisebbségben kormányoz. Az elmúlt két hétben a francia kormány háromszor alkalmazta az alkotmány 49.3-as cikkelyét, és így a jövő évi költségvetést, valamint a társadalombiztosítás finanszírozását – utóbbit két részletben – parlamenti szavazás nélkül fogadta el.
Mindhárom eljárás után a baloldali összefogás, az Új
Ökológiai és Szociális Népszövetség (Nupes) képviselői és a Nemzeti
Tömörülés (RN) is bizalmatlansági indítványokat nyújtottak be a kormány
ellen, a Nupes kezdeményezését az RN pedig voksokkal is támogatta. Ha a
bizalmatlansági indítványokat a nemzetgyűlés ellenzéki képviselői
megfelelő létszámban megszavazták volna, az a kormány bukását idézte
volna elő. Élisabeth Borne a Nupes és az RN összefogását a francia
kormány megbuktatására sokkolónak nevezte a portugál országos
napilapnak, a Publicónak adott szombati interjúban, és bejelentette,
hogy nem zárja ki a francia parlament feloszlatásának a lehetőségét sem.
0 Megjegyzések