Egy fillért sem kap Magyarország - zárolták a pénzünket

Az uniós helyreállítási alap vissza nem térítendő forrásai hamarosan megnyílhatnak a magyar kormány előtt, de a költségvetési támogatásokból több ezer milliárd forintnyi pénzt akar befagyasztani jogállamisági aggályok miatt az Európai Bizottság. A végső szót a tagállami minisztereknek kell majd kimondania.

Az Európai Bizottság javasolta, hogy a magyar jogállamisági hiányosságok orvoslására tett hiányos lépések miatt nagyjából 3000 milliárd forintnyi (7,5 milliárd euró) uniós támogatást zároljanak. Az uniós végrehajtó testület ugyanakkor jóváhagyta a magyar kormány terveit az uniós helyreállítási tervére – igaz, szigorú feltételekhez kötve.

Maradtak hiányosságok és kockázatok

A párbeszéd több pénzforrásról és ügyről szól. Az egyik terület a 2021-ben indult hétéves uniós költségvetés jelentős részét kitevő felzárkóztató (kohéziós) támogatásoké.

E források kiosztásához előbb egy partnerségi megállapodásban kell lepacsizni arról, nagyjából mire költenék a pénzt, majd operatív programokra lebontva elfogadtatni a tervet. Egyelőre még az első lépésig sem jutottak el az uniós illetékesekkel a magyar kormány képviselői, de egy múlt heti európai bizottsági háttérbeszélgetés után a sajtóban elterjedt, hogy ez várhatóan még idén megtörténik.

Ugyanakkor az Európai Bizottság felfüggesztené három operatív program 65 százalékát. Ez összesen nagyjából 7,5 milliárd eurónyi (3000 milliárd forintnyi) összeget jelent. A befagyasztás oka, hogy az uniós testület szerint Magyarországon sérül a jogállamiság, ami veszélyt jelent az uniós költségvetésre, így azt egy nemrég bevezetett eszközzel, a kondicionalitási (feltételességi) mechanizmussal védené.

Ilyen eljárás elsőként és eddig egyedüliként csak a magyar kormánnyal szemben indult idén áprilisban, amióta 2021 januárjától jogerős, majd egy per megerősítette, hogy a mechanizmus teljesen megfelel az uniós jognak. A kormány tett 17 vállalást, amelyek az Európai Bizottság szerint elvileg – megfelelően és teljesen végrehajtva – alkalmasak az eljárás leállítására. Ehhez a parlament több jogszabályt is elfogadott november 19-i határidővel. Egy nappal előtte Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelből is azt nyilatkozta, hogy mindent megtettek a teljesítéshez, és úgy tűnt, minden sínen van, amíg a múlt heti hírek meg nem jelentek.

Johannes Hahn költségvetési biztos a zárolási döntés kihirdetésekor elmondta: az Európai Bizottság azt értékelte, hogy ezeket a lépéseket a határidőre megfelelően végrehajtotta-e a magyar kormány.


„A rövid válasz: nem.”

„Amit ma megállapítunk, hogy fontos gyengeségek és kockázatok maradtak” a legfontosabb intézkedéseknél, például az Integritás Hatóság jogköreinél vagy a vagyonbevallásoknál.