Az ukrajnai háború okozta globális élelmezési válság nyomán újabb migrációs hullámok indulhatnak meg, ami kedvez a terrorista szervezeteknek, ugyanis a merénylők könnyen meg tudnak bújni az érkező emberáradatban – jelentette ki csütörtökön Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Iszlám Állam (IÁ) terrorszervezet elleni globális koalíció külföldi harcosokkal foglalkozó munkacsoportjának ülésén hangsúlyozta, hogy most az ukrajnai háború köti le a nemzetközi figyelmet, de nem szabad elfeledkezni a már korábban keletkezett biztonsági kihívásokról sem, amelyek “egyáltalán nem veszítettek sem a súlyukból, sem az intenzitásukból”.
A TERRORISTÁK KIHASZNÁLJÁK AZ INSTABIL HELYZETET
Beszédében
rámutatott, hogy a terrorszervezetek az ilyen instabil helyzeteket
mindig megpróbálják a maguk javára fordítani, így az IÁ vezetői is újabb
európai merényleteket sürgettek az utóbbi időben, ezért is
kulcsfontosságú a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktus
mihamarabbi lezárása. Hozzátette: ez abból a szempontból is rendkívül
lényeges, hogy az orosz és az ukrán gabonaexportnak jelentős a szerepe
számos, egyébként is instabilitásra hajlamos ország
élelmiszerellátásában.
Éhínségek esetén a szélsőséges ideológiák sokkal könnyebben tudnak terjedni, az erőszak felüti a fejét, és ilyenkor részben súlyos elvándorlási hullámok indulnak, részben pedig a terrorizmus legjobb táptalaja jön létre
–
figyelmeztetett. Szijjártó Péter kitért a terrorizmus és az illegális
migrációs hullámok közötti összefüggésre is, kiemelve, hogy a merénylők
könnyen meg tudnak bújni az ellenőrizetlenül érkező emberáradatban.
Aláhúzta: Magyarország déli határán idén eddig 215 ezer illegális
határátlépési kísérletet akadályoztak meg, csak idén 1500 embercsempész
ellen indult eljárás, a nyugat-balkáni útvonalon keresztül érkezők száma
pedig már hasonlít a 2015-ös bevándorlási válság időszakában
tapasztalthoz.
Ezek a migránsok már teljesen új dimenzióját hozzák az erőszaknak és agresszivitásnak, ugyanis most már fel vannak fegyverezve, éles fegyverekkel jönnek, egymásra lőnek, és fenyegetik a magyar határt védő rendőröket és katonákat
– fogalmazott.
Minden
eddiginél jobban és erőteljesebben kell támogatni a nyugat-balkáni
országokat annak érdekében, hogy garantálni tudják a saját és ezáltal a
mi biztonságunkat is
– szögezte le, hozzáfűzve, hogy az Európai
Uniónak világos üzenetet kellene közvetítenie, miszerint nem érdemes
megindulni a kontinens felé.
FONTOS AZ ÖSSZEFOGÁS
A
miniszter elmondta, hogy Közép-Európa számára a biztonság és a
stabilitás kérdése, a terrorizmus elleni küzdelem ügye mindig is kiemelt
jelentőséggel bírt. Közölte: ebben a régóta nem tapasztalt súlyosságú
és összetettségű biztonsági válsághelyzetben fontos összefogni a
Nyugat-Balkánnal a hatékony terrorellenes fellépés érdekében. Beszélt az
üldözött keresztények védelméről is, és kijelentette, hogy a Hungary
Helps programban már mintegy félmillió ember otthon maradását vagy
hazatérését segítették a helyi életkörülmények javítása révén.
Hangsúlyozta: a programot a magyar kormány a gazdasági nehézségek
ellenére is folytatni fogja.
Az Iszlám Állam elleni, jelenleg
nyolcvan országot tömörítő globális koalícióhoz Magyarország már a
2014-es létrejöttekor csatlakozott. A külföldi harcosokkal foglalkozó
munkacsoportnak 44 tagja van, és évente négyszer ülésezik, ezúttal
Budapesten. Ez az első alkalom, hogy a három elnöklő országon –
Hollandia, Törökország, Kuvait – kívül ül össze a munkacsoport.
0 Megjegyzések