Lengyelország és Magyarország támadásával az olasz baloldal a legsürgősebb uniós problémákról tereli el a figyelmet Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek elnöke szerint, aki első számú politikai vetélytársával, Enrico Lettával, a Demokrata Párt főtitkárával vitázott a Corriere della Sera internetes televíziós csatornáján hétfőn.
A
legnagyobb napilap a felmérésekben élen járó Olasz Testvérek (FdI) és a
Demokrata Párt (PD) vezetőjét kérdezte az utolsó előtti hetéhez
érkezett választási kampány főbb témáiról. Az élőben közvetített vitát
Luciano Fontana, a Corriere della Sera igazgatója vezette.
Az
Európai Unióval kapcsolatban Giorgia Meloni úgy vélte, akárki igyekszik
konstruktív kritikát megfogalmazni, azonnal szuverenistának,
Európa-ellenesnek kiáltják ki.
Az utóbbi évek azonban rámutattak az
EU gyenge pontjaira: először az új koronavírus-járvány, majd az ukrajnai
háború okozta sokk következtében egyértelművé vált, hogy az Uniónak a
valóban jelentős kérdésekkel kell foglalkozni, mivel Európa jelenleg
„politikai törpe és bürokratikus óriás”, miközben pont fordítva kellene
lennie – hangoztatta Giorgia Meloni.
Kifejtette, Európának nincsen
közös külpolitikája, közös védelmi politikája, valamint végtelen
beszerzési láncra építette gazdaságát. Az egykori Európai Szén- és
Acélközösségből lett EU energiaproblémákkal küzd – tette hozzá az FdI
elnöke.
A nemzeti érdekek védelme azt jelenti, hogy „Brüsszelnek
nem azzal kell foglalkoznia, amit mi Rómában jobban el tudunk végezni” –
hangoztatta Giorgia Meloni.
Megjegyezte,
a baloldal Lengyelországot és Magyarországot kiáltja ki „európai rosszaknak”, miközben Németország az, amely nem akar tetőt szabni a gázárnak az Oroszországgal kötött előnyös szerződések miatt, melyekkel Berlin egyharmad áron vásárol gázt Olaszországhoz képest.
Giorgia
Meloni úgy vélte, a baloldal a tízmilliós Magyarországot hozza fel
örökös példaként, miközben az európai gazdaságot meghatározó
Németországról egy szót sem szól, mivel a kancellár szocialista. Meloni
elfogadhatatlannak nevezte az olasz baloldal kelet-európai országok
elleni támadását. A baloldal szerint ezek az országok másodosztályúak –
idézte Meloni Letta korábbi kijelentéseit.
Enrico Letta
válaszában az EU döntéshozatali rendszere módosítását szorgalmazta,
melyben az egyhangú szavazást a többségivel helyettesítik a tagállamok
vétójogának eltörlésével. Úgy vélte, az Orbán-kormány vétójogával
visszaélve zsarolja Európát, valamint Olaszország érdekeit sértette,
amikor tavaly kezdetben megvétózta a pandémia utáni helyreállítási alap
Rómának szánt forrásait. Kijelentette, hogy számára a magyar kormány
családpolitikája nem példaértékű, ahogy Matteo Salvini, a Liga elnöke
hangoztatja.
A PD főtitkára szerint Lengyelországot és
Magyarországot a közös európai migrációs döntésekből is ki kell zárni,
mivel nemet mondanak a bevándorlók befogadására és megbénítják az
európai szolidaritási mechanizmust. Közös európai bevándorlási politika
kell, a nacionalizmusok és vétók magukra hagyják Olaszországot a
migrációval szemben – jelentette ki Enrico Letta. Úgy vélte, a jobboldal
esetleges győzelme a szabadságjogok csorbításával a múltba vezeti
vissza Olaszországot.
Giorgia Meloni szerint a lengyel és a
magyar kormány joggal állt ellen az Olaszországba ellenőrzés nélkül
érkezett migránsok elosztásának. A jobboldali politikus hozzátette, hogy
elsőként Franciaország és Németország fordította vissza az
Olaszországból érkező illegális bevándorlókat.
Megoldásként a
migránsok afrikai partokról való elindulásának megakadályozását
sürgette. „Nem engedhetjük meg, hogy az emberkereskedők döntsék el, ki
lép be országunkba” – mondta Giorgia Meloni.
Enrico Letta
kizárta, hogy a választások után a bal- és a jobboldal között nemzeti
egységkormány alakulhat. Giorgia Meloni azt mondta, hogy demokratikus
verseny dönti el, ki kerül kormányra.
A legutolsó felmérések szerint az FdI 25 százalék körül teljesít, az általa vezetett koalíció pedig 46 százalékon áll. A PD valamivel húsz százalék feletti támogatottsággal bír, szövetsége nem éri el a harminc százalékot.
A választáson induló nagyobb pártok vezetőinek utolsó közös televíziós vitáját a közszolgálati RAI1 sugározza szeptember 22-én este.
0 Megjegyzések