Joe Biden törvénycsomagjából kimaradt a globális minimumadó, tehát az amerikai kormány hiába gyakorolt hatalmas nyomást több európai országra, köztük Magyarországra, az időközi választás eredményétől függően az elnök akár végleg lemondhat a sokat kritizált intézkedés implementálásáról – írja a VG.
Bár Joe Biden amerikai elnök aláírta az infláció elleni törvénycsomagot, a szenátusi tárgyalásokon végül kimaradt egy fontos elem, a globális minimumadó implementációja – ez hatalmas fordulat azután, hogy a Biden-adminisztráció az adónem európai uniós elfogadását vétózó Magyarországra példátlan diplomáciai nyomást gyakorolt. Az Egyesült Államok felmondta a két ország közötti kettős adóztatást elkerülő egyezményt, ám a legfrissebb fejlemények alapján kijelenthető: az aktív külpolitikai szerepvállalás és a belpolitikai kudarcok látványos ellentmondásban állnak.
A globális minimumadó amerikai implementálása
A Világgazdaság (VG) érdeklődésére Czoboly Gergely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adószakértője rámutatott, hogy a múlt héten elfogadott törvény közvetlen előzménye a Bidenhez köthető Build Back Better törvényalkotási csomag, amelynek egyik fontos eleme lett volna a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2-es pillérének megfelelő globális minimumadó szabályainak amerikai implementálása.
Ugyanakkor a szenátusi tárgyalásokon a demokrata párti Joe Manchin, Nyugat-Virginia szenátora kihátrált a támogatók közül, ezzel megakadályozva a tervezett szabályozás elfogadását. (Mivel a szenátusi jóváhagyást az ellenzékben lévő republikánus tagok mindegyike elutasította, így valamennyi demokrata párti szenátor támogatására szükség lett volna.)
Joe Manchin szenátor legfőbb érve a globális minimumadó elutasításával kapcsolatosan az volt, hogy ne hozzák az Egyesült Államokat és az amerikai központú multinacionális vállalatokat hátrányba a világpiacokon azzal, hogy a többi országot megelőzve vezetik be.
A társasági adó ugyanolyan költség egy multinacionális cégcsoport számára, mint a munkabér vagy az anyagköltség, ha pedig az európai és kínai versenytársak alacsonyabb adókkal tudnak gyártani és értékesíteni, akkor a magasabban adóztatott cégek hátrányba kerülnek – olvasható a VG cikkében.
Magyarország kiállt a saját és az EU érdekei mellett
A magyar érv egyébként pontosan ugyanez volt: Varga Mihály pénzügyminiszter egyebek között azt mondta, Magyarország kiállt a saját és az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett, míg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette, az energiaárak elszabadulása miatt az európai versenyképesség már most romokban van, a minimumadó bevezetése pedig a kegyelemdöfést jelentené.
Czoboly Gergely megismételte, a szabályozás logikájából fakad, hogy ha már megfelelő számú és nagyságú ország bevezeti a minimumadót, akkor az közvetve kényszeríti a lemaradókat is az implementációra. Mivel Kína már az OECD-s tárgyalásokon sem mutatott különösebb érdeklődést a szabályok iránt, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak kellene lépnie ahhoz, hogy az adónemet mások is bevezessék.
Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok kormánya erőteljes diplomáciai nyomást helyezett Lengyelországra és Magyarországra is azért, mert akadályozták az Európai Unió Tanácsában a globális minimumadós irányelv elfogadását. Azzal ugyanis, hogy az EU sem fogadta még el a szükséges szabályokat, közvetve nehezítették a Biden-adminisztráció dolgát
– idézi a VG az adószakértőt. Nagy kérdés szerinte, hogy lesz-e az amerikai kormányzatnak újabb esélye, hiszen közeledik az országban az időközi választás, amelynek eredményeként a törvényhozásban akár meg is változhatnak az erőviszonyok, ha pedig a Demokrata Párt elveszíti a többséget, akkor a minimumadó amerikai bevezetésének az esélyei jelentősen csökkennek.
Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
0 Megjegyzések