Az európai országok lázasan próbálnak megszabadulni az orosz energiafüggőségtől, ezért többen Norvégiához fordulnak energiáért.
A magas árak és a hatalmas kereslet miatt rendkívül sokat, számítások szerint idén legalább 155 milliárd, 2024-ig pedig több mint ötszázmilliárd eurót kereshet az ország gázon és olajon. Összehasonlításképpen: az összeg, amelyet Norvégia idén a fosszilis tüzelőanyagokból keres, nagyjából megegyezik Ukrajna 2020-as bruttó hazai termékével.
A Financial Times energetikai újságírója, David Sheppard azt írta egy korábbi véleménycikkében, hogy Európának kérnie kellene Norvégiát, tanúsítson szolidaritást, és csökkentse a gáz árát. Sheppard úgy véli, hogy Norvégiának, amely ma az európai gáz durván negyedét és a brit gáz negyven százalékát adja, hosszú távon előnyös lenne, ha kisegítené európai barátait a válságból.
Azt írja, bár vannak kockázatok a piac befolyásolásában, viszont az segítené az európai háztartásokat a téllel való megbirkózásban. Egy másik, norvég javaslat pedig arról szól, Norvégia az extraprofitból hozzon létre egy szolidaritási alapot, aminek bevételeiből az európai energiastruktúra átalakítását lehetne finanszírozni, valamint ukrajnai humanitárius segélyeket nyújtani.
A munkáspárti norvég miniszterelnök, Jonas Gahr Støre szerint is fontos a szolidáris magatartás, de ennek ellenére kormánya nem akarja csökkenteni a gáz árát, és nem óhajt szolidaritási alapot létrehozni. A kabinet szerint a gázt magánszereplők adják el Európának, melyek hosszú távon gondolkodnak a jövedelmezőségről, és nem akarnák, hogy a kormány befolyásolja az árakat. – A magas árak az energiahiány miatt alakultak ki, és ha a gázt mesterségesen alacsony áron adják el, akkor sem lesz kisebb a hiány – mondta Andreas Bjelland Eriksen, az ország olaj- és energiaügyi minisztériumának államtitkára. Hozzátette, a magas árak ösztönözni fogják a megújuló energiaforrásokba történő beruházásokat.
Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
0 Megjegyzések