A válaszadók háromnegyede ugyanakkor a háború elhúzódására számít.
A magyarok 83 százaléka a béke érdekében mielőbbi tárgyalást és
kompromisszum elérését sürgeti az orosz–ukrán háborúban, ugyanakkor a
döntő többség úgy látja, hogy az érintett felek nem a békekötésben
érdekeltek – állapítható meg a Századvég júniusi felméréséből. A közvélemény-kutatás az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálta.
Tovább romlott a háborúban érintett szereplők megítélése
A felmérés rámutat arra, hogy a fegyveres konfliktusban közvetlenül vagy közvetve érintett politikusok megítélése – a májusi adatokhoz viszonyítva – romló tendenciát mutat. A kutatás szerint
a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya májusról júniusra 65-ről 68 százalékra nőtt, míg Joe Biden amerikai elnök esetében 62-ről 64 százalékra emelkedett.
Kiemelték, hogy Zelenszkij és stábja a közelmúltban több alkalommal is bírálták Magyarországot, amely szerepet játszhatott az ukrán elnök népszerűségvesztésében.
A Vlagyimir Putyinról negatív véleményt megfogalmazók tábora a
vizsgált időszakban nem változott, májusban és júniusban egyaránt a
megkérdezettek 72-72 százaléka tartozott ebbe a csoportba.
Kedvezőtlenül viszonyulnak a magyar Von der Leyenhez
A Századvég – júniusban először – az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen megítélését is megvizsgálta. Ennek fényében kijelenthető, hogy
a magyarok közel fele (49 százaléka) kedvezőtlenül viszonyul von der Leyen személyéhez,
míg a politikusról pozitívan vélekedők aránya 33 százalékra tehető. A
Bizottság elnökének kedvezőtlen hazai megítélése – egyebek mellett –
arra vezethető vissza, hogy az orosz–ukrán háború okozta szorongatott
helyzet ellenére is bejelentette,
hogy Brüsszel megindítja az egyes uniós források befagyasztását
lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben.
Magyarország a béke előmozdítását támogatja, de elhúzódó konfliktusra számít
A magyar lakosság erős békepártiságát mutatja, hogy
a megkérdezettek több mint négyötöde (83 százaléka) úgy gondolja, hogy a háborúban érintett országoknak azonnal tárgyalóasztalhoz kellene ülniük és kompromisszumot kellene kötniük,
ezzel szemben mindössze 15 százalékuk látja úgy, hogy nincs helye kompromisszumos megoldásnak, illetve csak akkor lehet béke, ha Oroszország veszít és minden ukrán területről kivonul.
A felmérés rávilágít ugyanakkor arra, hogy a válaszadók közel háromnegyede (74 százaléka) az orosz–ukrán háború elhúzódására számít, és 22 százalékuk tartja valószínűnek a konfliktus közeljövőben történő lezárását.
Érdekesség, hogy májusban még 8 százalékponttal alacsonyabb (66 százalék) volt a háború hosszabb időre történő elhúzódására számítók aránya – olvasható a Századvég oldalán.
0 Megjegyzések