Vedd a Fehér Ember terhét-
Küldd el legjobbjaid-
Hogy fiaid száműzve
Szolgálják foglyaid;
Igában, vad népekért
Megtéve, mit lehet-
Új, fogadott félig ördög-
Félig gyermekek.
Vedd a Fehér Ember terhét-
Türelemmel viseld
A terror leplezését
S rejtsd büszkeségedet;
Világos, nyílt beszéddel,
Egyszerűn százszor is,
Munkálkodván serényen
Másokat gyarapíts.
Vedd a Fehér Ember terhét-
Bősz harc a békéért-
Ínségnek tömd be száját
S kutasd a kór végét;
És ha végződni tűnik
A hajsza másokért,
Lásd renyhe, pogány Balgát
reményed zúzni szét.
Vedd a Fehér Ember terhét-
Nem cifra király-lét,
De jobbágymunka - hallgasd
a mindig ily mesét.
Öblök, hová be nem térsz,
Utak, sosem neked,
Építse fogyó élted,
Jelölje tetemed!
Vedd a Fehér Ember terhét-
És vedd örök díját,
Akinél jobb vagy, átkát,
Őrzötted haragját -
Jajját, kit fényre vinnél
az éjszaka elől:
„Mért tépsz ki fogságomból,
Egyiptom földjéről?”
Vedd a Fehér Ember terhét-
Ne merj görnyedni mást -
Ne is esdj Szabadsághoz
Hogy adjon megnyugvást;
Búcsúzz panaszszavadtól,
S attól, mi éltetett,
Vad, néma nép mér téged
és méri Istened.
Vedd a Fehér Ember terhét-
Hagyd gyermeknapjaid,
Gáncs nélkül méltatásod,
Könnyű győzelmeid.
Jöjj, lelni férfisorsod
Kopár évek felett,
Rajtad s tetteden fajtád
Mond majd ítéletet.
0 Megjegyzések