Várhatóan hét ellenzéki és két kormánypárti frakció lesz az Országgyűlésben.
„A
kétharmad-egyharmados parlamenti arányokra tettek javaslatot a
kormánypártok a parlament megalakulását előkészítő tárgyalásokon az
ellenzéknek” – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn
újságíróknak, az első egyeztetést követően.
Kocsis Máté beszámolt
arról is, hogy továbbra is hat alelnöke lesz az Országgyűlésnek,
közülük egy a törvényalkotásért felelős. Az alelnöki posztokból kettőt
tölthetne be a két ellenzéki lista egy-egy tagja, és ahogy a megelőző
ciklusban is, tizenöt bizottságot alakítanának.
Elmondta, hogy a
bizottságok elnevezései sem változnak, és továbbra is tízet vezet majd
kormánypárti elnök, ahogy a bizottsági alelnökök aránya is változatlan
marad, húszat tölthet be ellenzéki, míg negyvenet kormánypárti
politikus. Az öt ellenzéki vezetésű bizottság közé sorolta a
nemzetbiztonsági, a fenntartható fejlődés, a költségvetési, a népjóléti
és a vállalkozásfejlesztési bizottságot. Hozzátette, hogy az ellenzék
hét parlamenti jegyzői helyet is kap.
„Így érvényesül a választói
akarat, az pedig nem fogadható el, hogy a magukat egységesnek mondó,
»Gyurcsány-lista tagjai« most kitalálják, hogy már hat pártként lépnek
fel” – jelentette ki.
A parlamenti eskütétel időpontja fix
Kocsis
Máté hangsúlyozta, hogy a parlamenti eskütétel időpontja fix, aki nem
vesz részt azon, az elnök és a házbizottság által meghatározott új
időpontban teheti le esküjét, vagyis nem az érintett képviselő dönthet
annak időpontjáról.
Felhívta a figyelmet: a legfőbb népképviseleti szerv megalakulása méltóságteljes, ünnepélyes pillanat.
Aki azon nem vesz részt, az nemcsak képviselő nem lesz, de nem is választható meg egy tisztségre.
Beszámolt
arról is, hogy a kormánypártok ezúttal a viszonosság elvét alkalmazzák
majd, így ha egy frakció nem szavazza meg a kormánypárti
tisztségviselőket, a kormánypártiak sem fogják megszavazni az érintett
frakció tisztségviselőit.
Kocsis Máté az egyeztetést értékelve
megjegyezte, a DK képviselői többször jelezték, hogy az elhangzottakról
még egyeztetniük kell.
A Momentum érdemben nem szólalt meg a megbeszélésen
Kifogásolta
azt is, hogy az a párt, amely a nyilvánosság előtt azt hangoztatta,
hogy nem vesz részt az alakuló ülésen, a bizottsági helyek elosztására
eljött. Szerinte ugyanis ez hitelességi kérdés. Hozzátette: Fekete-Győr
András (Momentum) – aki a nap folyamán öt feltétel teljesüléséhez
kötötte, hogy pártja teljes mértékben részt vegyen a parlamenti munkában
– érdemben nem szólalt fel a megbeszélésen.
A Fidesz
frakcióvezetője úgy értékelte, hogy a momentumos politikus
„belegabalyodott a saját lábába, elcselezte magát, nem tud belőle
kijönni”, mivel már szeretne abból visszakozni, hogy pártja nem vesz
részt a parlament alakuló ülésén, amit a sajátjai nem engednek. Szerinte
a momentumos politikus azon töri a fejét, hogyan lehetne a bizottsági
pozíciókat megszerezni, ezért írt levelet, amelyben feltételeket
szabott.
Kocsis Máté kijelentette: Fekete-Győr András nem akarja,
hogy ezeket a feltételeket elfogadják a kormánypártok, mert a
törvényalkotás folyamatát, illetve
a momentumos politikus feltételeit figyelembe véve az érdekképviseleti szervekkel való egyeztetéseket lefolytatva Fekete-Győr András másfél évig nem lenne parlamenti képviselő.
„A levél a nyilvánosságnak szólt,
azért, hogy Fekete-Győr András mentse a rossz döntéséből adódó
helyzetet” – mondta, megjegyezve, ha a Momentum komolyan gondolta
feltételeit, akkor az Országgyűlés elé terjesztheti azokat.
Hét ellenzéki és két kormánypárti frakció állhat fel
„Várhatóan hét ellenzéki és két kormánypárti frakció lesz az Országgyűlésben, és ez az ellenzéknek nagyon sok előnyt jelent” – mondta kérdésre válaszolva. Példaként említette, hogy napirend előtt hét ellenzéki, míg csak két kormánypárti felszólalás lesz, de ez lesz az arány az interpellációknál, az azonnali kérdéseknél és a kérdéseknél. Megjegyezte,
arra kell készülni, hogy a parlamenti ülések időtartama hosszabb lesz az eddig megszokottnál.Kocsis Máté beszélt arról is, hogy az alelnöki, bizottsági elnöki és bizottsági helyekről az ellenzéki pártoknak maguk között kell megegyezniük a listás eredmény figyelembevételével.
A Mi Hazánk szeretné delegálni a nemzetbiztonsági bizottság elnökét
Rendkívül rossz hangulatú, elsősorban politikai vitának nevezték az ülésen elhangzottakat a Mi Hazánk Mozgalmat képviselő résztvevők.
Toroczkai László pártelnök elmondta, vita azon bontakozott ki, „hogyan tekintsünk a pártokra”, hiszen az ellenzéki összefogás egyes szereplői önállóan nem tudtak volna a parlamentbe jutni. Amikor a parlamenti tisztségek elosztásáról kérdezték, jelezte, pártjához a vállalkozásfejlesztési és a mezőgazdasággal foglalkozó bizottság vezetése állna közel.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk elnökhelyettese hozzátette: szeretnék, ha pártjuk delegálná a nemzetbiztonsági bizottság elnökét, mert nem akarják, hogy „egy globalista lista képviselője” töltse be „a magyar nemzet szempontjából ennyire meghatározó” tisztséget.
A megbeszélés többi résztvevője nem tartott sajtótájékoztatót. A tárgyalásokat szerdán folytatják.
0 Megjegyzések