A perzselő napsugarak, a csapadékmentes időjárás nagyban hozzájárulnak a szabadtéri tüzek kialakulásához, de az emberi felelőtlenség is sokszor nagy károkat okoz. Ezért is volt szükség az országos tűzgyújtási tilalom elrendelésére.
A nyáron gyakran előfordul, hogy a tűzoltóknak a szabadtéren felcsapó lángokhoz kell vonulniuk. Nagy Csabától, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől megtudtuk, az idén az első fél évben 270 alkalommal keletkezett tűz külső területeken, ami közel 166 hektárt érintett. Az előző év első félévéhez képest ez kevesebb, tavaly az első hat hónapban 421-szer vonultak a tűzoltók ilyen típusú tűzesetekhez, s akkor közel 460 hektáron pusztítottak a lángok. Kiderült az is, hogy idén szerencsére még senki nem hunyt el szabadtéri tűzesetben, legutóbb tavaly április 23-án Hatvanban az Ürgés kertsoron szenvedett egy ember olyan súlyos égési sérüléseket, hogy nem lehetett megmenteni az életét.
Az utóbbi évek legpusztítóbb lángjai Demjén határában csaptak fel az előző esztendő májusában, amikor is csaknem ötszáz bála és egy munkagép kapott lángra. Ez a tűz először egy erőgépet érintett, majd a nagy szélben további tizenötezer bálára terjedt át. Az esethez huszonöt hivatásos tűzoltó sietett Egerből, Füzesabonyból és Mezőkövesdről. A bálák szétterítésében és a tűzfészkek felkutatásában számos erőgép is segítette a munkájukat. A lángőrök váltásos rendszerben folyamatosan a telephelyen tartózkodtak, felügyelték a helyszínt, az utómunkálatok során a nagy hővel égő kör- és kockabálák tüzének végleges eloltásán dolgoztak. Mindez, az utómunkálatokkal együtt, közel három napon át tartott.
– A tűzoltók rengeteg energiáját felemészti, s jelentős többletköltséget okoz a lángok megfékezése és a tűz által veszélyeztetett területek védelme – fogalmazott a sajtószóvivő. – A gondatlan magatartás természeti és anyagi károkat okozhat, valamint emberi életeket veszélyeztethet. Amíg a tűzoltók a szabadtéri tüzekhez vonulnak, addig érkezhet olyan bejelentés, például lakástűz miatt, melynél az állampolgárok mentése lenne az elsődleges feladat. A tüzek néhány négyzetmétertől többhektárnyi területekre terjednek ki, átlagosan egy hektárnál kisebb részt érintettek az előző évben.
Nagy Csaba elmondta azt is, hogy a veszélyt a száraz aljnövényzet és avar jelenti, melyben könnyen, gyorsan terjednek a lángok. Legnagyobb veszélyforrás a gondatlanság, a szabadban keletkezett tüzek 99 százalékát emberek idézik elő.
– A tüzek megelőzése érdekében a dohányzó autósok ne dobják ki az égő cigarettacsikket a gépkocsiból, mert az út menti száraz növényzet nagyon könnyen meggyulladhat. A kirándulók ne szemeteljenek, mert az üveg- és fémhulladék amellett, hogy szennyezi a környezetet, a nap sugarait összegyűjtve tüzet is okozhat – hívta fel a figyelmet a szóvivő.
A tilalom legfontosabb szabályai
– A tűzgyújtási tilalom megállapítása és visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától, a tüzek gyakoriságától. A tilalom idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek kétszáz méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is. A belterületi kerti és növényi hulladék égetése tilos! A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben belterületi ingatlanokra felmentést adhat, melyben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. A helyi önkormányzatnál kell érdeklődni, hogy mikor lehet a kertben égetni. A tűzgyújtási tilalom ellenére a saját kertjében mindenki bográcsozhat vagy grillezhet, de a tüzet egyetlen pillanatra sem szabad felügyelet nélkül hagyni, és mindig legyen a közelben néhány vödör víz vagy egy nyomás alatt lévő kerti slag – tájékoztatott a sajtószóvivő.
0 Megjegyzések