A nemzetközi párttá olvadt magyar baloldal a vírus megjelenése óta támadja a védekezést


A nemzetköziség különböző mutációit képviselik a szivárványkoalícióban egybeforrt magyarországi baloldali pártok, amelyek – a régi beidegződéseik szerint – továbbra is külföldről várják a segítséget politikai céljaik eléréséhez – szerepel a XXI. Század Intézet elemzésében. Ezzel szemben a nemzeti szuverenitásra építő jobboldali szövetség úgy képes 2006 óta őrizni a stabilitását, hogy a jelenlegi pandémiához hasonló válságokat is sikeresen kezeli.

A nemzetközi párttá olvadt magyar baloldal a járvány megjelenése óta támadja a védekezést, s az oltásellenességtől reméltek politikai hasznot, ám

👉 a Gyurcsány Ferenc vezette szivárványkoalíció mára szemmel láthatóan megbánta a vakcinaellenes hangulatkeltést, s a 2015-ös migrációs válságot követő kommunikációs pálfordulásukhoz hasonlóan most is igyekeznek szépíteni a múltjukon


– olvasható XXI. Század Intézet 2021. első negyedéves nagyelemzésében. A tanulmányban arra is figyelmeztettek, hogy mindeközben a globális liberális körök is hangolódnak a 2022-es választási kampányra, ennek a jele az egyre növekvő külföldi médiabefolyás.

Magyar fölény a vakcinaháborúban

Bár az idei év első hónapjaiban a gyors vakcinabeszerzés volt a legfontosabb kérdés, az Európai Unió (EU) ebben a helyzetben sem tudott hatékonyan eljárni, hasonlóan a 2008-as gazdasági válsághoz és a 2015-ös migrációs krízishez.

👉 „Miután az unióban még tavaly márciusban is bagatellizálták a járvány jelentette kockázatot, a központosított brüsszeli vakcinabeszerzés is totális kudarc lett, még a lényegesen szegényebb nem NATO- és EU-tag Szerbia is lekörözte a tagországok átoltottságának mértékét tekintve” – fejtették ki, hozzátéve: ebben a helyzetben ismét a nemzetállami megoldásokat igazolta a gyakorlat.


„ Azok országok jártak el helyesen, amelyek időben léptek, és alternatív forrásból is beszereztek oltóanyagokat. Ilyen ország volt Magyarország is, a kormány elsőként mondta ki azt az EU-n belül, hogy a nyugati oltóanyagok mellett keletről is be kell szerezni vakcinát az újraindításhoz szükséges átoltottság elérésére” – írták.

Rámutattak a 2015-ös migrációs válsággal vonható párhozamra, is amikor ugyancsak Orbán Viktor kormányfő, szembeszállva a liberális fősodorral, először mondta ki, hogy az illegális bevándorlást meg kell állítani.

👉 „Hasonlóan a keleti vakcinabeszerzéshez, a bevándorlásellenes álláspont miatt is elképesztő nemzetközi össztűz érte a kormányt. A támadásokban oroszlánrészt vállalt a magyarországi baloldal, különösképpen a Gyurcsány Ferenc vezette DK. Orbán Viktort ugyanakkor a jelenlegi helyzetben is hosszú távú, stratégiai gondolkodás jellemezte.


Ezt jól példázza, hogy pár hónapja még a brüsszeli és nyugat-európai politikusok, illetve az őket szorosan követő magyarországi baloldaliak is feleslegesnek vagy egyenesen károsnak tartották, hogy az akadozó brüsszeli vakcinabeszerzés mellett a kormány orosz és kínai oltóanyagok beszerzését is szorgalmazta. Ám ma már egyre többen követik a magyar mintát” – fogalmaztak, hangsúlyozva: újabb baklövése után a magyar baloldalra ugyanúgy ráragadt az oltásellenes bélyeg, mint korábban a bevándorláspárti jelző, aminek hatása már látszik is a közvélemény-kutatásokban: nő a Fidesz támogatottsága.

👉 „Ám a múltat nem lehet felülírni: a baloldal volt, amely petíciót indított a keleti oltóanyagok ellen, ők tartották riogatásnak az orosz vakcinabeszerzést, s ők beszéltek hamisított kínai oltóanyag-szállítmányokról, valamint ők támadták az oltási programot is” – mutattak rá, megjegyezve: ha nem lett volna oltásellenes a baloldal, akkor az oltást megtagadók aránya sem lett volna olyan magas a baloldali szavazók körében.


Mint megírtuk, értesüléseink szerint a baloldali politikusok jelentős része már megbánhatta, hogy oltásellenes kampányt folytattak. Ennek egyik jele, hogy sorra oltatják be magukat a keleti vakcinákkal és azok biztonságosságáról beszélnek. „Azonban a baloldal erkölcstelen kampányának nagyon súlyos következményei lettek: sorra látnak napvilágot olyan hírek, melyek szerint többen politikai okokból nem oltatták be magukat, majd később elkapták a fertőzést, amibe belehaltak (köztük Penz András DK-s képviselő – a szerk)” – írták.

👉 A vakcinaellenes kampány kudarcát mutatja az is, hogy már több mint 2,5 millió ember oltatta be magát, így hazánk tudja az unióban az elsők egyikeként újraindítani a gazdaságát.


Történelmi blokk

Az elemzésben arra is kitértek, hogy a vakcinakérdés kapcsán zsákutcának bizonyult a baloldalnak az a beidegződése, hogy – a korábbi gyakorlatukhoz hasonlóan – ismét kívülről, „Európa” felől várják az ideológiai innovációt és a politikai patronázst. – Ezzel szemben az Orbán Viktor vezette jobboldali közösség a nemzeti szuverenitás visszabővítését és önálló magyar modell létrehozását szorgalmazza. Ez meg is hozta az eredményét: a 2006 októbere és 2019 októbere közötti tizenkét országos választás eredményei alapján történelmi blokk jött létre a Fidesz–KDNP mögött – fejtették ki, felidézve, hogy ez a jobboldali szövetség a közelmúltban európai színtéren is komoly erőteret hozott létre: az Európai Néppártból történő távozás után új, szuverenitásalapú jobboldali szövetség születik Európában a Fidesz részvételével.

👉 A tanulmány szerint ilyen kohézió nincsen a magyar baloldalban, amelynek hat pártja egyetlen nemzetközi párttá állt össze az elmúlt három évben. „Ennek különböző csoportjai egy-egy frakcióhoz tartozva, a nemzetköziség különféle mutációit képviselik”


– ismertették, emlékeztetve: a szivárványkoalíciót vezető Gyurcsány Ferenc nemrégiben úgy vélte, hogy „a történelemnek úgy kell alakulnia, hogy ebből egy, belül színes, demokratikus blokk legyen, ekkor tudjuk megcsinálni a történelmi küldetésünket”, amely az elemzés szerint nem más, mint a külföldi példákat másoló, idegen érdekeket szolgáló progresszió.

A nagy bábjátékos

„A folyamatos baloldali belharcok is Gyurcsány Ferenc elvárásai szerint alakultak: a baloldali miniszterelnökjelölt-válogatót Dobrev Klára esélyeinek kedvező módon tartják, s minden egyéni körzetben lesz előválasztás, így a DK számos egyénit körzetet át tud venni az MSZP-től. Továbbá a közös listán a helyeket az aktuális közvélemény-kutatások alapján osztják majd szét, ami szinten Gyurcsány pártjának kedvez” – mutattak rá, hozzáfűzve: nagyobb vita az online előválasztás körül van a baloldalon, ami a Momentumnak kedvezne, hiszen a párt támogatóinak egy jelentős része külföldön él.

Azt, hogy Gyurcsány Ferencné még nem jelentette be az indulását a miniszterelnök-jelölti castingon, a think-tank úgy értékelte, hogy a DK kivárásra játszik, mivel még nem akarják elkoptatni a jelöltjüket a hónapok óta tapasztalható nagyotmondási versenyben. „Hagyják, hogy a Momentum és a Jobbik jelöltje belefussanak olyan pofonokba, amelyek jelentősen ronthatják majd az esélyeiket az előválasztási küzdelemben. Ez a terv be is jött Fekete-Győr András kapcsán, hiszen a Momentum elnöke hétről hétre súlyos pofonokba futott bele, a »felcsúti-perként« emlegetett elszámoltatási fenyegetése még a liberális 444.hu szerint is csupán egy tét nélküli bohóckodás” – húzták alá.

Külföldön is készülnek 2022-re

👉 „Amellett, hogy a magyarországi baloldali politikusok is erőteljes kampányt folytatnak már egy évvel a választás előtt, az őket támogató globális politikai körök is készülődnek az Orbán-kormány megbuktatására Brüsszelben és Washingtonban”


– hívták fel a figyelmet az elemzésben, ennek egyik látható jeleként említve a külföldi médiabefolyás növekedését Magyarországon. Mindez – folytatták – nem véletlen, hiszen az indirekt befolyásszerzés egyik leghatékonyabb eszközeként számon tartott, rendszerint a donorszervezetek érdekeit szem előtt tartó, külföldről finanszírozott újságok, rádiók és a ma már napi többmilliós eléréssel rendelkező internetes hírportálok komoly befolyásoló erővel bírnak az ország belpolitikai folyamataira.

Donorszervezetek érdekei szerint

Felidézték: a rendszerint baloldali-liberális érdekeket képviselő médiumoknak az utóbbi években a magyar tömegtájékoztatás jelentős részét sikerült elfoglalniuk, és a növekvő befolyásukat, valamint a széles közvélemény elérését kihasználva általában egyoldalúan, a donorszervezetek érdekei szerint igyekeznek informálni a közvéleményt az aktuálpolitikai eseményekről.

A szóban forgó médiumok között említették az RTL Klubot, amely a németországi Bertelsmann-csoport által működtetett RTL-csoport tagjaként sugároz Magyarországon. „De ebbe a körbe sorolhatjuk a Magyar Narancsot, a 2013-ban alapított 444-et, valamint a nemrég létrejött Telex nevű internetes portált is” – tudatták, hozzátéve, hogy egyre inkább növekvő befolyásuk van a külföldi média olyan hazai leányvállalatainak is, mint a Szabad Európa Rádió és a német közszolgálati adó, a Deutsche Welle magyar adása. „Ezekhez nemrég az amerikai Bloomberg is csatlakozott, amely a 168 Óra nevű hetilappal együttműködve szintén magyar nyelvű tartalmakat kínál majd. A 2021-es év hátralevő része tehát a koronavírus-járvány legyőzése mellett már a 2022-es választás kampányáról is szólni fog, amelyben az elmúlt hónapokban még az emberéleteket veszélyeztető oltásellenes kampányt is bevető baloldal nemzetközi segítségre is számíthat” – értékeltek.