Ebben az évben is április 1-jén kezdődik és október 31-én fejeződik be a viharjelzés a Balatonon, a Velencei-, a Fertő és a Tisza-tavon.
A jelzőrendszer technikai üzemeltetését idén is a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága (OKF) látja el, a 11 balatoni, három Tisza-tavi és a velencei-tavi mérőállomás adatainak feldolgozása és a viharjelzés kiadása az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) feladata.
👉 „A viharjelző pontok villogó fényjelzéssel hívják fel a vízen tartózkodók figyelmét, ha erős szélre, viharra kell számítani. Elsőfokú viharjelzés esetén percenként 45 sárga fényű felvillanás jelzi a veszélyt, ilyenkor a parttól legfeljebb ötszáz méteren belül szabad tartózkodni, másodfokú viharjelzés esetén a lámpák percenként kilencvenszer villannak fel”
– áll az OKF közleményében.
Horváth Ákos, az OMSZ Siófoki Viharjelző Obszervatóriumának vezetője a csaknem nyolcvanéves balatoni viharjelzés kezdetéről lapunknak azt mondta: miután 1931. szeptember 5-én egy orkán söpört végig a Balatonon – amely többek közt kárt tett a korabeli légügyi hatóság vízirepülő-iskolájának gépeiben is –, Hille Alfréd meteorológus és repülőtiszt, a hatóság műszaki igazgatója rögvest hozzákezdett a balatoni viharjelző szolgálat tervének kidolgozásához. Az ’50-es években a mólók végén elhelyezett árbóchoz rögzített, felhúzható kosárral jelezték a vihart, később hangjelzés is figyelmeztette a vízen tartózkodókat, 1970-től pedig automata fényjelző készülékek adnak jelzést a vihar közeledtére. A viharjelzés pontosságát mutatja, hogy napjainkban
👉 késve kiadott riasztás miatt a Balatonon nem fordul elő haláleset.
0 Megjegyzések