Hirdessen itt

A napközbeni elcsendesedés után kezdődik a húsvéti vigília


Nagyszombaton Krisztus szenvedéséről és haláláról elmélkedünk a szent sír előtt időzve


Az esti vigília-szertartásával nagyszombaton kezdetét veszi a katolikus egyház legnagyobb ünnepe, a húsvét, amely a kereszténység örömhírét hirdeti: Jézus Krisztus feltámadt a halálból és mindenkit meghív az örök életre.

A némaság tölti be nagyszombaton a világot, „az egyház Jézus sírja mellett virraszt” – erről tájékoztatta lapunkat a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) sajtószolgálata. Általában késő este, napnyugta után kezdődik a nagyszombati liturgia, ami szimbolizálja azt a sötétséget, amely a világra borult Krisztus halálával. Idén sok helyen a kijárási korlátozások miatt kora este és a vonatkozó járványügyi szabályok betartása mellett kezdődik a szertartás.

👉 A húsvéti vigília szimbólumaiban megjelenik a fény és a sötét, a tűz és a víz, hogy együtt magasztalják a feltámadott Krisztust, aki legyőzte a sötétséget, a halált.


– A vigília szertartása négy, jól elkülönülő lényegi részből áll: a fény liturgiájából, az igeliturgiából, a vízszentelésből és az áldozati liturgiából. Ez a jelenlegi liturgikus rend a IV. századra vezethető vissza – hangsúlyozták.

A nagyszombat esti liturgia egy gyönyörű felütéssel veszi kezdetét. A végtelen sötétségben és csendben felhangzik a Húsvéti Örömének, az Exultet. Ennek a csodálatos ősi éneknek az első soraiban már felcsendül húsvét felfoghatatlan titka, a megváltás misztériuma. A szent éjszaka sötétjében gyullad fel a húsvéti gyertya fénye, amely hirdeti Isten győzelmét a halál felett, Krisztus feltámadását. A húsvéti gyertya fénye belevilágít a templom sötétjébe és egyúttal a világ sötétjébe is, hogy új reményt adjon.

– Az egyház leggyönyörűbb éneke után kezdődik az igeliturgia: az ószövetségi olvasmányok végigvezetnek minket az üdvösségtörténet nagy állomásain. Az utolsó olvasmány után felcsendül a Glória, Isten dicsőítése és „visszatérnek a harangok”, meghívva a hívőket Krisztus győzelmének ünneplésére. A szentleckét követően az ünnepélyes Alleluja Isten népének ujjongó örömét fejezi ki.

👉 Jézus feltámadását, az igazi örömhírt hirdeti az evangélium: „Ne féljetek! A megfeszített Názáreti Jézust keresitek? Feltámadt, nincs itt”


– közölte az MKPK sajtószolgálata.

A szentbeszéd után elimádkozza az egyház a mindenszentek litániáját, ami a keresztelési liturgiából és a lélekajánlásból (haldoklók melletti ima) önállósult ősi könyörgő imádság. Emlékeztet minket a keresztségünkre, hiszen ezáltal válunk az egyház tagjává, amelyhez a szentek közössége is hozzátartozik. A húsvéti szertartás a keresztvíz megszentelésével folytatódik. Az egyház akkor is szentel vizet, ha keresztelés nem lesz. – A katolikus templomokban ősi hagyományt követve általában húsvét vigíliáján, a nagyszombati szertartás során szolgáltatják ki a keresztség szentségét a felnőtt korukban megtérteknek, vagyis ekkor fogadja őket tagjai közé az egyház.

👉 Idén a járványügyi előírások miatt ezek a szertartások egyszerűsödnek, részben el is maradnak


– fejtették ki.

Ezt követően a szentmise a szokott rend szerint folytatódik. A liturgia ünnepi áldással ér véget. A szentmisét a hagyományos húsvéti körmenet zárja, amely az idén elmarad.

Az MKPK sajtószolgálata jelezte: a világjárvánnyal a bezárkózás, a kapcsolatok leépülése, a remények és a kilátások beszűkülése is együtt járt. – Mindezt liturgikusan szinte tökéletesen visszatükrözi a nagypénteki tragédiát követő nagyszombati csend.

👉 – Keresztényként nemcsak reméljük, hanem szilárd hittel bízunk is abban, hogy húsvét ünnepén a Feltámadt Krisztus bennünket is megajándékoz az élet és az újrakezdés örömével – hangsúlyozták.


Erdő Péter bíboros, prímás április 3-án, nagyszombaton 18 órakor a budapesti Szent István-bazilikában a bíboros-főpásztor vezetésével kezdődik a húsvéti vigília. A szertartást élőben közvetíti az Apostol Televízió és a főegyházmegyei, továbbá a bazilika Facebook-oldala.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések