Bemutatták a hetven évvel ezelőtt alapított Göcseji Múzeum új tanulmánykötetét kedden Zalaegerszegen, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban.


A rendezvényen Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere elmondta: a város nagyszabású rendezvénysorozattal készült a múzeum alapításának 70. évfordulójára, de a koronavírus-járvány felülírta a terveket. Kiemelte, hogy 1,85 milliárd forint ráfordítással jelenleg is zajlik a Göcseji Múzeum épületének teljes felújítása, új múzeumiszárny épül, valamint a Göcseji Falumúzeum bővítése is elkezdődött. A múzeumi fejlesztések azt mutatják, hogy a város számára kiemelten fontos a közgyűjtemények működése és jövője. A zalaegerszegi önkormányzat 2013 óta fenntartója a múzeumnak, az intézményben ebben az időszakban példaértékű múzeumfejlesztések valósultak és valósulhatnak meg - hangsúlyozta Kostyál László, a Göcseji Múzeum igazgatója. Kitért arra is, hogy a Zalai Múzeum elnevezésű sorozat első kiadványa 1987-ben jelent meg; az új kötet 500 oldalnyi terjedelemben 28 szerző tanulmányát tartalmazza.

A korábbi években kiadott, 24 kötetből hat a "zalai muzeológusok halhatatlanjainak" tiszteletére jelent meg, az új könyvet Béres Katalin történész-főmuzeológus tiszteletére adták ki - fogalmazott Kostyál László. A kiváló hazai történészek, régészek, művészettörténészek, régészek, és etnográfusok közreműködésével rendkívül gazdag tanulmánykötet született. Az első részben Ihász István és Pintér János tollából Béres Katalinról, valamint a történész-muzeológus szakmáról olvasható rendhagyó laudáció - ismertette Kiss Gábor, a Deák Ferenc könyvtár igazgatója.

A régészet, a történettudomány, az etnográfia és a művészettörténet témakörben készült írások a történelmi Zala vármegye értékeit, épített örökségét, hagyományait mutatják be a honfoglalás utáni évszázadoktól kezdve a középkoron át egészen a közelmúltig. A tanulmánykötetben régészeti kutatásokról, a megye fejlődéséről, a közelmúlt történetéről, nevezetes személyiségekről, köztük a Zala megyei Kehidakustányban született Deák Ferencről (1803-1876) olvashatók írások.

A zalai szerzők közül Simmer Lívia régész-főmuzeológus az új múzeumi szárny területén feltárt középkori téglaégető kemencéket, Eke István a csatári régészeti ásatáson előkerült Kölni Szent Orsolya zarándokjelvényt mutatja be. Vándor László a reszneki (rezneki) vár történetéről írt tanulmányt. Az etnográfiai fejezetben Marx Mária a hetési népviseletről, a művészettörténeti részben Kostyál László Kisfaludy Strobl Zsigmond korai időszakáról, Tugya Beáta pedig a nagykanizsai híres festők - Sass Brunner Erzsébet és Brunner Erzsébet - indiai életéről írt tanulmánya olvasható.