Ma van a a kommunizmus áldozatainak emléknapja, melynek apropóján közöljük az MTVA Sajtóarchívumának összeállítását.
Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ezzel Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban; azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket.
Az emléknap időpontja azért február 25-e, mert 1947-ben a szovjet megszálló hatóságok ezen a napon tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, és megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovács Bélát 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték,
ahol bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték.
1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelésügyi miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a második Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszatért baranyai szülőfalujába. Erőteljes nyomásra 1958 novemberében hozzájárult ahhoz, hogy a Népfront képviselőjeként az Országgyűlés tagja legyen, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok csak 1989-ben rehabilitálták. Kovács Béla önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, sorsa példája azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tartunk számon. Az Országház közelében álló bronzszobrát, Kligl Sándor alkotását 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.
„A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit, és biztosítani, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg” – írta Milan Kundera cseh író. A kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történettudomány feladata, de az áldozatok számát megbízható adatok híján csak becsülni lehet. Az 1997-ben Párizsban megjelent, hat szerző által jegyzett A kommunizmus fekete könyve levéltári kutatások és becslések alapján világviszonylatban mintegy 100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát. A világ több pontján – Prágától Budapesten át Washingtonig – állítottak már emlékművet a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak.
Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérheti az egymilliót,
ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban. Jóval magasabbra tehető azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől.
A magyar kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról.
2014-ben jelentették be, hogy Áder János magyar és Joachim Gauck német köztársasági elnök kezdeményezésére és támogatásával európai nyilvántartás készül a kommunizmus áldozatairól. A kezdeményezés első lépéseként a budapesti Terror Háza Múzeum és az egykori berlini Stasi- (az NDK állambiztonsági minisztériuma) börtön helyén működő emlékhely és múzeum adatbankot létesít, melyben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják. A magyar kormány 2014-ben azt is javasolta, hogy a közép-európai országok közös történelmi hagyatékaként Washingtonban jöjjön létre a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2020 novemberében jelentette be: a kormány tízmillió dollárral járul hozzá az amerikai Kommunizmus Áldozatai Emlékalapítvány azon céljához, hogy egy múzeumot és egy kutatóközpontot építsen fel Washingtonban.
Magyarországon a 2015-ös évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánították, amelyet 2017. február 25-ig meghosszabbítottak, emlékezésül azokra, akiket a második világháború végén vagy azt követően deportáltak. Az ő számukat 700 ezer és 1,1 millió közé teszik. Közülük háromszázezren sohasem tértek haza. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából minden évben országszerte megemlékezéseket tartanak, idén ez jellemzően online fog zajlani a koronavírus-járvány miatt.
Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a budapesti Terror Háza Múzeumnál gyújt majd mécsest
a kommunizmus áldozatainak emlékére. A kormány és a Terror Háza Múzeum online programokkal, társadalmi célú rádióspot sugárzásával, citylight- és plakátkampánnyal emlékezik. Idén elmarad a közös gyertyagyújtás a Hősök falánál, ezért az emlékezőktől azt kérik, hogy mindenki egyénileg helyezze el a kegyelet mécseseit, vagy otthon gyújtson gyertyát.
A Terror Háza Múzeum Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján a kommunizmus ismert és kevésbé ismert magyarországi áldozatairól, hőseiről mutatnak be rövid portréfilmeket, majd ugyanezeken a felületeken délután 2 órától Schmidt Mária főigazgató, Békés Márton, az intézmény kutatási igazgatója és
Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese beszélget a kommunista diktatúra áldozatairól és annak örökségéről.
A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány „Tebenned bíztunk eleitől fogva...” - Egyházi személyek a Gulág fogságában címmel tart online konferenciát. Megnyitó beszédet mond Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára és Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. Köszöntőt mond Nagyné Pintér Jolán, az alapítvány elnöke. A konferencia élőben követhető lesz az alapítvány Youtube-csatornáján.
A Gulág- és Gupvikutatók Nemzetközi Társasága, a Károli Gáspár Református Egyetem és a Miskolci Egyetem Közösség és egyén – a szovjet fogságba hurcoltak kontextusában címmel tart csütörtöktől kétnapos nemzetközi tudományos online konferenciát. A rendezvényt Latorcai Csaba, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára nyitja meg.
A Rákóczi Szövetség online rendezvényén Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke mondja el gondolatait az emléknap jelentőségéről, Nádasdy Borbála, a diktatúra áldozata pedig visszaemlékezését osztja meg. Az összeállításban a Nemzeti Színház színészei – Ács Eszter és Bakos Kiss Gábor - naplórészleteken keresztül idézik fel a diktatúra időszakát. A szövetség emellett megkoszorúzza majd a Nemzeti Vértanúk Emlékművét.
0 Megjegyzések