"Remélem, igazságos elbírálásban részesülök" - nyilatkozta Kusajb aki a valódi nevét, az Ali Muhammad Ali Abd al-Rahmánt kívánja a per folyamán használni. A gyanúsított a koronavírus -járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések következtében, videókonferencián keresztül követte a pert, az bíróság egyik hágai fogvatartási egységéből.
A Kusajb elleni kiadott első, 2007-ben keltezett vádirat eredetileg 50 vádat sorol fel egyéni nemzetközi büntetőjogi felelősségre alapozva, míg a 2020-as júniusban kibocsájtott második végzés már 3 új vádponttal egészült ki: olyan bűntényekkel, amelyeket a vádlott a dárfuri régióban fekvő Deleigben és a környező területeken követhetett el 2004 márciusában.
A szudáni iszlamista dzsandzsavíd milícia volt parancsnokát, a Közép-afrikai Köztársaságban fogták el múlt kedden és vitték Hágába repülőn, több mint 13 évvel azután, hogy az első nemzetközi elfogatási parancsot kiadták ellene. Számos súlyos bűncselekmény - többek között emberölés és nemi erőszak - mellett azzal is vádolják, hogy tevékenyen részt vett a Dárfúrban őslakos népcsoport tagjainak elüldözésében.
A Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze mérföldkőnek nevezte a volt milíciavezér elfogását: A darfúri térségben elkövetett bűncselekmények áldozatai túl sokat vártak már az igazságszolgáltatásra, megérdemlik, hogy eljöjjön végre a napjuk a bíróságon.
Az egykori milíciavezér az első szudáni gyanúsított, aki az a büntetőbíróság elé került. Ha bűnösnek ítélik, életfogytiglani börtönbüntetést kaphat. A per folytatásra valószínűleg december elején kerül sor.
A dárfúri konfliktus 2003-ban kezdődött afrikai etnikai csoportok lázadásával, akik hátrányos megkülönböztetéssel vádolták a főként arab etnikumúakból álló szudáni kormányt. A kormánycsapatok arab milíciák támogatásával vérbe fojtották a lázadást, súlyos atrocitásokat követve el. A konfliktus az ENSZ-becslések szerint mintegy 300 ezer ember életét követelte, és több mint két és félmillió embert tett földönfutóvá.
0 Megjegyzések