Akár a kézírásod megváltozása is jelentheti azt, hogy valami nincs rendben a szervezetedben.
Így vagy úgy, de valamilyen módon mindenki próbál legalább egy kicsit is odafigyelni az egészségére, hiszen nincs is annál fontosabb, mint hogy a lehető legjobb állapotban teljenek a mindennapok. Pont emiatt sokan már az első tünetek észlelésekor orvoshoz fordulnak.
Vannak viszont olyan betegségek is, amiknek a kezdeti időszakokban vagy akár később sincsenek konkrét, könnyen beazonosítható tünetei, mégis a test jelzi valamilyen módon, hogy később akár nagy baj is lehet.
Természetesen nem minden esetben jelenthetnek gondot az alább felsorolt tünetek, de annak, aki ezeket észleli magán, érdemes odafigyelnie jobban az egészségére, hiszen akár már kialakult betegség jelei is lehetnek. A legtöbb probléma észlelésénél vagy tartós fennállásánál feltétlenül fel kell keresni a szakorvost, hiszen a korai diagnózis és kezelés nagyon sok esetben akár életet is menthet.
A szokásosnál több vagy kevesebb vizelés gyakran egyszerű felfázást vagy dehidratáltságot jelez, ám ritkán húgyhólyag-, prosztata- vagy petefészekrákra utalhat, a székrekedés vagy hasmenés pedig a vastagbélrák első tünete is lehet. Az elhúzódó puffadást is érdemes kivizsgáltatni.
A Floridai Egyetem tanulmánya megállapította, hogy ugyanazok a baktériumok, amelyek ínybetegségeket okoznak, szintén jelen vannak a szívproblémáknál is, valamint akinek a szájában nagyszámú baktérium van, vastagabb carotis artériái vannak, amelyek előidézhetik a stroke-ot és a szívrohamot.
A hirtelen dühkitörések nem kecsegtetnek túl sok jóval, a Columbia Egyetem professzora, Philip Muskin szerint ez sokaknál a depresszió egyik tünete lehet, hiszen sokakból az elfojtás ilyen módon tör ki.
A túl hirtelen, étrend- vagy mozgásváltozás nélkül fellépő fogyást a szakemberek szerint érdemes kivizsgáltatni, mivel pajzsmirigy-túlműködést, vagy ritkán akár daganatos megbetegedést is jelezhet - erre további kísérőtünetek engednek következtetni.
A horkolás gyakran előforduló jelenség: bár sokan nem veszik elég komolyan, akár szív- és érrendszeri betegségekre és alvási apnoéra is utalhat. A dohányzás, a magas koleszterinszint és a túlsúly nemcsak a horkolást erősíti fel, hanem a felsorolt betegségek kockázatát is.
A Parkinson-kór akkor fordul elő, amikor az agy idegsejtjei megsérülnek vagy elpusztulnak, ez pedig a korai stádiumban nem a remegésben, hanem enyhébb tünetekben mutatkozik meg: ilyen a kézírás megváltozása is. A kuszább betűk, a csökkenő méretű, összezsúfolódott írás is a kórt jelezheti.
Főleg a fogsor hátsó felénél tapasztalt romlás utalhat akár refluxra is, hiszen a nyelőcsőből érkező savak általában a hátsó fogak zománcát oldják. A kezeletlen reflux nemcsak a fogszuvasodáshoz vezet, hanem növeli a gyomor- és nyelőcsőrák kockázatát is.
A saját pénzügyi helyzet átlátása és a számolási nehézségek idősebb korban az Alzheimer-kór kezdeti jelei is lehetnek a kutatások szerint, főleg olyan embereknél feltűnőbb, akiknek korábban soha nem volt gondjuk az ilyen jellegű feladatokkal.
Így vagy úgy, de valamilyen módon mindenki próbál legalább egy kicsit is odafigyelni az egészségére, hiszen nincs is annál fontosabb, mint hogy a lehető legjobb állapotban teljenek a mindennapok. Pont emiatt sokan már az első tünetek észlelésekor orvoshoz fordulnak.
Vannak viszont olyan betegségek is, amiknek a kezdeti időszakokban vagy akár később sincsenek konkrét, könnyen beazonosítható tünetei, mégis a test jelzi valamilyen módon, hogy később akár nagy baj is lehet.
Természetesen nem minden esetben jelenthetnek gondot az alább felsorolt tünetek, de annak, aki ezeket észleli magán, érdemes odafigyelnie jobban az egészségére, hiszen akár már kialakult betegség jelei is lehetnek. A legtöbb probléma észlelésénél vagy tartós fennállásánál feltétlenül fel kell keresni a szakorvost, hiszen a korai diagnózis és kezelés nagyon sok esetben akár életet is menthet.
A szokásosnál több vagy kevesebb vizelés gyakran egyszerű felfázást vagy dehidratáltságot jelez, ám ritkán húgyhólyag-, prosztata- vagy petefészekrákra utalhat, a székrekedés vagy hasmenés pedig a vastagbélrák első tünete is lehet. Az elhúzódó puffadást is érdemes kivizsgáltatni.
A Floridai Egyetem tanulmánya megállapította, hogy ugyanazok a baktériumok, amelyek ínybetegségeket okoznak, szintén jelen vannak a szívproblémáknál is, valamint akinek a szájában nagyszámú baktérium van, vastagabb carotis artériái vannak, amelyek előidézhetik a stroke-ot és a szívrohamot.
A hirtelen dühkitörések nem kecsegtetnek túl sok jóval, a Columbia Egyetem professzora, Philip Muskin szerint ez sokaknál a depresszió egyik tünete lehet, hiszen sokakból az elfojtás ilyen módon tör ki.
A túl hirtelen, étrend- vagy mozgásváltozás nélkül fellépő fogyást a szakemberek szerint érdemes kivizsgáltatni, mivel pajzsmirigy-túlműködést, vagy ritkán akár daganatos megbetegedést is jelezhet - erre további kísérőtünetek engednek következtetni.
A horkolás gyakran előforduló jelenség: bár sokan nem veszik elég komolyan, akár szív- és érrendszeri betegségekre és alvási apnoéra is utalhat. A dohányzás, a magas koleszterinszint és a túlsúly nemcsak a horkolást erősíti fel, hanem a felsorolt betegségek kockázatát is.
A Parkinson-kór akkor fordul elő, amikor az agy idegsejtjei megsérülnek vagy elpusztulnak, ez pedig a korai stádiumban nem a remegésben, hanem enyhébb tünetekben mutatkozik meg: ilyen a kézírás megváltozása is. A kuszább betűk, a csökkenő méretű, összezsúfolódott írás is a kórt jelezheti.
Főleg a fogsor hátsó felénél tapasztalt romlás utalhat akár refluxra is, hiszen a nyelőcsőből érkező savak általában a hátsó fogak zománcát oldják. A kezeletlen reflux nemcsak a fogszuvasodáshoz vezet, hanem növeli a gyomor- és nyelőcsőrák kockázatát is.
A saját pénzügyi helyzet átlátása és a számolási nehézségek idősebb korban az Alzheimer-kór kezdeti jelei is lehetnek a kutatások szerint, főleg olyan embereknél feltűnőbb, akiknek korábban soha nem volt gondjuk az ilyen jellegű feladatokkal.
0 Megjegyzések