Döntsük el végre, hogy mit akarunk kezdeni Trianonnal! – mondta Raffay Ernő.
Még kétszer-háromszor meg kell ismételni a most zajló kiváló haderőfejlesztést, és akkor Magyarországot tényleg nem lehet majd semmibe venni Európában
– mondta Raffay Ernő történész, egykori politikus, az Antall-kormány honvédelmi államtitkára a Polbeatben Stefka Istvánnal és Huth Gergellyel beszélgetve.
Azt is hozzátette: Trianon nem lezárt ügy, a határokat sem lehet megváltoztathatatlannak tekinteni, de nekünk, magyaroknak végre el kellene döntenünk, hogy hogyan viszonyulunk a kérdéshez. Raffay Ernő, mint a Horthyék által lefoglalt és Magyarországon egyedülálló módon hozzáférhető szabadkőműves levéltár legismertebb kutatója, a műsorvezetők és olvasóink kérdéseire kifejtette: nem vitás, hogy
a szabadkőműveseknek a Károlyi-kormány és a vörös terror tanácskormánya bűneiben döntő a felelősségük, és nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy az országvesztés ilyen brutális mértékű volt.
Szerinte a szabadkőművesek ma is aktívan befolyásolják a világpolitikát, átfedést mutatnak a Soros-hálózattal, miközben itthon kivetették a hálójukat az egyetemistákra is.
Raffay Ernő a Polbeatben rávilágított: miközben a baloldali véleményformálók avval mossák az agyakat, hogy az első bécsi döntéssel elindult négyszeres határrevízió Hitler ajándéka volt, a valóságban az a magyar kormány sikere volt, amelyet a békére törekvő nagyhatalmak is támogattak. Ez is egy példa arra, hogy Trianon nem felülírhatatlan. Az utódállamok közül a rendszerváltozás során három is felbomlott. Vajon mi akadályozta a még 155 ezer katonát hadrendben tartó Magyarországot abban, hogy a határkérdést szóba hozza az éppen 0 katonával rendelkező Szlovákiánál?
Gotovina tábornokot és Horvátország első elnökét, Franjo Tudjmant nagyon becsülöm, ahogyan általában a horvátokat is, akik ellenálltak az agressziónak és megvédték a történelmi határaikat. Ma is büszkén vállalom, hogy részt vettem a horvát hadsereg felfegyverzésében, államtitkárként konkrétan én rakattam fel Pusztavacson a két kamionra azt a tízezer Kalasnyikovot.
– emlékezett vissza Raffay Ernő, aki a szerbeknek kiszivárogtatott és akkoriban nagy port kavart fegyverügyletben betöltött szerepéről elsőként a Szakács Árpád által kiadott Nagy Magyarország című történelmi folyóiratban beszélt 2013-ban; az írás kivonata ma is megtalálható a Történelemportálon, itt.
Szakács Árpád nevéhez fűződik a Kárpátia Stúdió könyvkiadó is, amely Raffay Ernő a szabadkőműves irattárat feldolgozó könyvsorozatát megjelentette. Ezek a könyvek ma is megvehetőek a Magyar Menedék Könyvesház (internetes) boltjában vagy például az Anima könyvesboltokban.
A magyarországi szabadkőműves hálózatról Raffay Ernő a Polbeatben elmondta:
A szabadkőművesek által uralt (és a bolsevikok későbbi tanácskormányával átfedést mutató) Károlyi-kormány bűnrészességét a trianoni országvesztésben jól érzékelteti, hogy nemcsak lefegyverezték a frontról hazatérő magyar haderőt, hanem arra is kötelezték a katonákat, hogy fehér zászlót lobogtatva adják át a magyar városokat a román, cseh és szerb hadseregnek. Kolozsvárnál is ez történt, megvannak róla az iratok. Sőt, benne volt a parancsban, hogy még a fegyvereiket is adják át az ellenségnek. A szabadkőművesek nélkül minden bizonnyal kedvezőbben alakul Magyarország sorsa a béketárgyalásokon. Bár arra is volt példa, hogy az egyik páholy levelet írt a francia testvéreknek, hogy ne tegyék tönkre a hazánkat, de semmibe vették őket. A páholyok nagy többsége, kilencven százaléka viszont balos volt és internacionalista, ahogy ma is.
Megjegyezte: bár ma is van a szabadkőművességnek egy szerényebb, nemzeti-konzervatív értékek felé nyitott része, de a többség olyan alakokból áll, mint a Martinovics páholy tagjai, akik a kormányellenes tüntetések szervezői és átfedést mutatnak a Soros-hálózattal.
Raffay Ernő ugyanakkor örül az új Nemzeti Alaptantervnek, mert az sok mindent helyretesz a történelemoktatásban is. Ám szerinte az egész nem sokat ér, ha nem sikerül változtatni a tanárképző egyetemek katasztrofális morális állapotán. Ma úgy nevelnek tanárokat, hogy a nemzeti identitással – tisztelet a kivételeknek – még csak nem is találkoznak az egyetemen, nem úgy a szabadkőművesekkel, akik a Szegedi Tudományegyetemen például nyíltan toboroznak a hallgatók között.
Forrás: Pestisracok.hu
0 Megjegyzések