Mikulás napján, azaz ma Szent Miklóst ünnepeljük. Ő már a 6. század óta a nyugati és a keleti egyház kedvelt szentje, a pékek, gabonakereskedők, halászok, révészek, vízimolnárok, diákok, eladólányok, polgárvárosok, polgárok patrónusaként tisztelték.
De miért rakunk ki az 1870-es évek vége óta ezen a napon ajándékokat az ablakba? Azért, mert a legenda szerint Miklós püspök – a Mikulás a név szlovák változata – az ablakon át dobott be aranyrögöket egy elszegényedett nemesember három lánya számára, hogy becsületesen férjhez mehessenek. Máig is ezért raknak ki előző este a gyerekek gondosan megtisztított cipőket, csizmákat az ablakba, és szaladnak reggel izgatottan oda, hogy megnézzék, mit kaptak. Mondjuk aranyrögöt aligha...
A korabeli hagyományok szerint a gyerekek általában levelet írtak a Télapónak (ez a Mikulás „szentségtelenített” változata a kommunista időkből), a nagyobbak pedig imádság formájában küldték el kéréseiket. Ma már a kicsik, ha írnak is levelet a kéréseikkel, annak inkább a Jézuska a címzettje.
A népi babona úgy tartja, hogy ha ezen a napon – szóval még nem késtünk le róla! – egy faágat viszünk be otthonunkba, és az vízbe téve újévre kivirágzik, akkor a bűneinket megbocsátották „odafent”, és jó évünk lesz.
Ha ezen a napon hóval mossuk meg az arcunkat, akkor egészségesek és gazdagok leszünk. Sajnos erre a globális felmelegedés miatt nekünk, magyaroknak nem sok esélyünk van.
Örülhetnek a lusták: Mikulás napján tilos mosni és nagyobb háztartási munkákat végezni, mert magunkra haragítjuk az égieket! Arra meg kinek van szüksége?
Ma – és persze lehetőleg máskor se – ne keveredjünk vitába senkivel, próbáljunk egyetérteni a körülöttünk levőkkel, legyünk kedvesek és megértőek. Úgy tartják, hogy aki Mikuláskor veszekszik, annak a karácsonyestéje is boldogtalan lesz.
Mivel Miklós többek között a nyomorgók, rászorulók védőszentje, a mai napon ne feledkezzünk meg a szegényekről! Ha koldussal találkozunk, ne menjünk el mellette anélkül, hogy ne adakoznánk neki! Már csak önző okokból se fukarkodjunk, ugyanis a néphit úgy tartja, ki milyen nagyvonalú ezen a napon, a következő évben pont olyan bőkezűen bánik majd vele a sors.
0 Megjegyzések