A Vásárosnaményi Járásbíróság 2019. november 13-án meghozott végzésével P.J. I. rendű vádlottal szemben 200 óra közérdekű munka büntetést szabott ki, míg G. M. II. rendű vádlottat 1 év időtartamra próbára bocsátotta foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt.
A tényállás szerint a vádlottak házastársak, akik közös kiskorú gyermekeikkel élnek együtt egy Szabolcs megyei lakóházban. 2019. március 2-án éjjel a család otthon tartózkodott, amikor rosszul lettek, fejfájásra, szédülésre panaszkodtak. A kiérkező mentősök a családot kórházba szállították, ahol megállapítottak, hogy enyhe-szénmonoxid mérgezést szenvedtek el.
Az eljárás során megállapították, hogy a szülők az esetet megelőzően, 2019. februárjában saját maguk egy kisméretű, korábban szétbontott vegyes tüzelésű cserépkályhát építettek be lakásukba úgy, hogy a füstelvezetést egy lemezből készített csővel oldották meg.
A ház falszerkezetét átfúrták, azon kivezették a lemezcsövet, azonban
a kémény külső magassága nem haladta meg az épület tetőszerkezetét, így az lehetővé tette az égéstermék visszaáramlását.
Emellett a szétbontott cserépkályha összerakásához használt ragasztóanyag is megolvadt a hő hatására, mely szintén hozzájárult az égéstermék szivárgásához.
Mivel a lakás egy állandóan zárva lévő ablakkal és egy udvarra nyíló ajtóval van ellátva, így nem volt biztosítva az égéshez szükséges légfelesleg sem.
A vádlottak a kályha építését úgy végezték el, hogy ahhoz nem rendelkeztek megfelelő szakmai képzettséggel, szaktudással vagy kivitelezői engedéllyel és a rendszer a használatba vétel előtt semmilyen ellenőrzési, próbaüzemi eljáráson nem esett át.
Egy tüzelőberendezés és kémény építésére vonatkozó előírásokat, követelményeket külön jogszabályok határozzák meg, amiket a vádlottak nem tartottak be,
így a lakóházban a mérgezést előidéző szén-monoxid mennyiséget a vádlottak cselekménye okozta.
Miután az ügy megítélése a rendelkezésre álló iratok alapján egyszerű, a vádlottak szabadlábon védekeznek, és a terhükre rótt bűncselekmény 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, a bíróság tárgyalás megtartása nélkül hozott büntetővégzést az ügyben, és állapította meg a bűncselekmény elkövetését.
A büntetés kiszabása során a bíróság figyelembe vette azt, hogy az I. rendű vádlott korábban már volt büntetve.
A Büntető Törvénykönyv szerint foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétségét követi el az, aki foglalkozási szabály megszegésével más, vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz és ezért 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
0 Megjegyzések