Október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetének 63., valamint a Magyar Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulója tiszteletére Debrecen önkormányzata ünnepséget rendezett 2019. október 23-án a Kölcsey Központban. Ünnepi beszédét követően Papp László polgármester adta át a város idei Csokonai-, Hatvani-, Hajós Alfréd- és Boncz László-díjait.
A hagyományok szerint a város október 23-án azon polgárait köszönti, akik kimagasló értékeket hoztak létre a tudomány, a művészet, a környezetvédelem és idegenforgalom, az egészségügy, a szociális tevékenység, a sport vagy az építészet, valamint a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás és a fogyatékos személyek ellátása, valamint az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségmegőrzés területén.
Papp László polgármester kiemlet tisztelettel köszöntötte az ’56-os szervezetek képviselőit az ’56-os hősöket és leszármazottaikat, majd ünnepi beszédét egy versidézettel kezdte: „Kilencszázharminchatban / születtem Debrecenben. / Utcáin ott szaladtam, /mint gyermek. Megszerettem.” Így vall szülővárosáról, Debrecenről Buda Ferenc, Kossuth-díjas költő, a Nemzet művésze, aki nyolc évvel ezelőtt éppen ezen a napon, ebben a teremben vehette át a város Csokonai-díját. Buda Ferenc volt az a költő, akit három verse miatt börtönbe zártak az 1956-os forradalom után. Azért szenvedett, mert hazug időkben is igaz maradt.
Papp László
A nehéz időkben is igaznak maradni – olyan teljesítmény, amelyet minden közösségnek, így Debrecen városának is el kell ismernie. Ünnepeink alkalmat adnak arra, hogy megemlékezzünk azokról, akikre a város büszke lehet. 1956-ban elég volt egy tüntetésen részt venni ahhoz, hogy áldozat vagy hős váljon valakiből. Október 23-án a debreceni laktanyából kirendelt katonák – becsületükre váljon – nem voltak hajlandók a tömegbe lőni, megtagadták a parancsot. Vezetőjük, Garab Imre első fokon életfogytig tartó börtönbüntetés kapott ezért. Lőttek viszont az ávósok, a Kossuth utcai sortűzben ketten életüket vesztették, de a forradalmat így sem tudták megállítani. ‘56 debreceni hősei példát mutattak elkötelezettségből, emberségből. S bár a szabadságharc elbukott, hősei nélkül nem lett volna, vagy nem ilyen lett volna a rendszerváltás 1989-ben, és hiszem azt, hogy nem élhetnénk ma ilyen szabadon és biztonságban!
63 évvel a forradalom és 30 évvel a köztársaság kikiáltása után most is azért gyűltünk össze, hogy példamutató debreceniek előtt tisztelegjünk ’56 emléke mellett. Olyan hölgyek és urak ülnek itt most az első sorban, akik életükkel utat mutatnak számunkra, akik nélkül városunk, közösségünk nem lenne ilyen erős. Buda Ferenc versében azt írja, megszerette Debrecent. A város vonzerejét nem csak történelme, épületei vagy a Nagyerdő adja, hanem az emberek, az itt dolgozó debreceniek – a város maga. Szabó Magda így ír erről: „Az én debreceni otthonomhoz tulajdonképpen nem kellenek se bútorok, se falak. Egy egész földrajzi és törvényhatósági egységben lakom: a város, ahol fizikai és szellemi formámat megkaptam, teljes egészében az enyém.”
Most bonyolult, forrongó világban élünk. Folyamatos versenyfutás van a különböző lehetőségekért, az erőforrásokért, a figyelemért és az elismerésért. Az elmúlt öt év megmutatta számunkra, hogy csak akkor tudunk eredményesek lenni, ha – még eltérő álláspontjaink ellenére is – egységesek és összetartóak vagyunk. A város fejlődését célul kitűző nemes munkához mindig elengedhetetlenül szükség van azokra a kiváló művészekre, tudósokra, sportolókra, elhivatott szakemberekre és támogató közösségekre, amelyeket, illetve akiket évről-évre áprilisban és októberben tüntetünk ki, ismerjük el város- és közösségépítő tevékenységüket. Hagyomány, hogy október 23-án Debrecen városa elismeri művészeit, tudósait, sportolóit és a szociális területen dolgozókat. Kitüntetettjeink mindegyike olyan ember, aki nem a saját szempontjait, saját érdekeit tekinti elsődlegesnek, hanem mindenkor a közösséget teszi az első helyre. Olyan odaadó és áldozatos munkát végző emberek, akiknek fontos a város, az a közösség, amelyben élnek. Ezt az elszánást és teljesítményt szeretnénk most megköszönni nekik.
Az élet úgy hozta, hogy ez a mai együttlétünk nem ünnepi közgyűlés, hanem díszünnepség – tekintettel arra, hogy néhány nappal vagyunk a választások után, s az új képviselő-testület holnap tartja alakuló ülését. Ebben a tekinteteben ez az esemény rendhagyó, de szeretetünk és elismerésünk talán nagyobb is, mint máskor. Erre a mai ünnepségre éppen ezért meghívtuk a leköszönt és a holnap megalakuló közgyűlés valamennyi tagját. Így most itt alkalmam van elmondani azt mindannyiójuk előtt, hogy a következő öt évben ugyanazzal az elszánással, elköteleződéssel fogunk dolgozni a városért, mint azt az elmúlt időszakban tettük. Kihívásokban pedig nem lesz hiány, úgy hiszem. Mindennapi munkákban pedig azok a kiváló debreceniek is irányt fognak mutatni számunkra, akiket most köszönthetünk és ünnepelhetünk – együtt 1956 emlékével.
Debrecen Város Csokonai-díja elismerést Debrecen Megyei Jogú Város képviselő testülete a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért; a társadalomtudományok, a közművelődés területén éveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért; valamint átfogó életmű elismeréseként adományoz. A közgyűlés ez évben Debrecen Város Csokonai-díja elismerő díjat adományozott Bakota Árpád színművésznek, Gyöngy Péter művelődésszervezőnek, a Motolla Egyesület – Debrecen elnökének és Gyöngy Enikő zománc- és ötvösművész, népi iparművésznek, valamint Juha Richárd szobrászművésznek.
A szabadkai születésű Bakota Árpád színművész több, mint 27 éve tagja a Csokonai Színház társulatának. Az Újvidéki Színházban és a Szabadkai Népszínházban töltött évek után szerződött a debreceni színitársulathoz. Neve nem csak a társulattal, de Debrecennel is összeforrt: ikonikus szerepeket játszott, történelmi témájú darabokban a debreceni hitélet nagy alakjait keltette életre.
Bakota Árpád
Nem egyszerűen tagja, hanem tartópillére a társulatnak, a fiatal színészek mentora évek óta. Sokoldalú színművész, mindig felkészült, és kíváncsian közelíti meg az új feladatokat. Előadóművészi tevékenysége mellett 2002 óta vesz részt új színészgenerációk képzésében az Ady-gimnáziumban. Szakmai kvalitásai, a debreceni kulturális életben betöltött szerepe és a debreceni színész-utánpótlás nevelésében végzett munkájának köszönhetően a fiatal színészgenerációk példaképe.
Gyöngy Péter művelődésszervező és Gyöngy Enikő iparművész húsz éve, azaz alapítása óta vesznek részt aktívan – családjukkal együtt – a Motolla Egyesület – Debrecen tevékenységében.
Gyöngy Péter
Gyöngy Péter pályáját vidéken kezdte, majd a Debreceni Egyetem művelődési irodáját vezette. 2013-tól a Debreceni Művelődési Központban segíti a város kultúrájának fejlődését. A Motolla Egyesület – Debrecen elnökeként pedig a magyar hagyományok értékeinek megújító, éltető továbbadását szolgáló rendszeres, komplex családi rendezvények szervezésének egyik fő felelőse.
Gyöngy Enikő iparművészi érdeklődésének középpontjában az ősi aranyműves zománctechnika, ezen belül is a rekeszzománc alkalmazása áll.
Gyöngy Enikő
1997-ben létrehozta a zománcművészet egykori rangjának helyreállítását célzó alkotóközösséget, melynek tevékenységi körét 2018-ban kiegészítette a nemezművességgel, és elindította a Gyöngy-ház Alkotóműhelyt.
Juha Richárd szobrászművész a nyíregyházi művészeti szakközépiskola elvégzése után a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Művészeti Karának szobrász szakán tanult.
Juha Richárd
A debreceni Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium művésztanára volt tíz éven át. Számos köztéri alkotással büszkélkedhet szerte az országban és határainkon túl egyaránt. Ezek közül kiemelkedik Klebelsberg Kúnó egykori kultuszminiszternek a Debreceni Egyetem főépülete előtt található szobra, és jelentős a Buzánszky Jenőt, az Aranycsapat tagját ábrázoló, szintén egész alakos plasztikája is. Budapesten, Washingtonban és Lengyelországban is vannak köztéri szobrai. Számos mellszobrot és kisplasztikát is készített. Művészeti tevékenységét városunk eddig több ösztöndíjjal ismerte el. 2019-ben az egyik legjelentősebb állami elismerésben, Munkácsy Mihály-díjban részesült.
A Debrecen Város Hatvani-díja elismerést a közgyűlés azon személyeknek adományozza, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki; valamint átfogó életműveket ismer el vele. Ebben az évben a közgyűlés Debrecen Város Hatvani-díja elismerést adományozott prof. dr. Kiss Attila egyetemi tanár, belgyógyász-haematológus professzornak, valamint a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet Védőnői Szolgálatának.
Prof. Dr. Kiss Attila egyetemi tanár, belgyógyász-haematológus professzor. Úttörő munkát végzett a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma II. Belgyógyászati Klinikáján a hematológiai osztály létrehozásában, a csontvelő-diagnosztikai kutatásokban, illetve a hemopoetikus őssejtátültetés bevezetésében. Munkacsoportjuk Debrecenben 2003 szeptemberében végezte az első ilyen átültetést.
Prof. Dr. Kiss Attila
Jelentős nemzetközi kapcsolatokat épített ki, amelyeknek köszönhetően a transzplantációs részleg az Európai Csontvelő Transzplantációs Szervezet egyik szakmai központja. Részt vesz a hallgatói és a szakorvosképzésben, hallgatói pályázatokat menedzsel és értékel. Többek közt vezetőségi tagja a Hematológiai és Transzfúziós Társaságnak, társalapítója az Ecclesia Mater Alapítványnak, amely egyben a II. Belklinika alapítványa, s célja a határon túli magyarok jobb hematológiai ellátása, illetve a transzplantáció további fejlesztése.
A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet Védőnői Szolgálata az egészségügyi alapellátás rendkívül fontos része. A szolgálat munkája nélkülözhetetlen a lakosság egészségmegőrzésében, a tudatos egészségfejlesztésében.
Debrecenben 62 területi és 30 iskolai védőnő közel 38.000 gyermek gondozásáról, szűrővizsgálatáról gondoskodik. A védőnők a város nevelési-oktatási intézményeiben vesznek részt a gyermekek, diákok egészségügyi ellátásában, szervezik az iskolai egészségnevelést. Tevékenységük az egészségügyi feladatok ellátása mellett rendkívüli fontosságú a gyermekvédelmi jelzőrendszerben is. A debreceni védőnői szolgálat működése során tagjai számtalanszor bizonyságot tettek kiváló szakmaiságukról, elhivatottságukról, teherbírásukról. A folyamatosan változó elvárásoknak, követelményeknek eleget tenni rendkívül összetett feladat, ugyanakkor erőt ad számukra a családok szeretete, a kollegialitás és a szakmába vetett hitük.
Kissné Ary Szilvia
A díjat a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet Védőnői Szolgálata nevében Kissné Ary Szilvia területi védőnői koordinátor vette át.
A Debrecen Város Hajós Alfréd-díja elismerés a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzőknek; azon sportolóknak, akik kimagasló eredményeket értek el; illetve a testnevelés és diáksport területén éveken keresztül kifejtett kiemelkedő sportszakmai, oktató munkáért, maradandó értékeket teremtő tevékenységért adományozható egyéneknek és közösségeknek egyaránt. Hajós Alfréd elismerő díjban részesült Asztalos József testnevelő tanár, kosárlabdaedző és Senánszky Petra 11-szeres világbajnok és kétszeres világjátékok győztes uszonyosúszó.
Asztalos József a Debreceni Tigrisek Kosársuli egykori alapítója és a Debreceni Kosárlabda Akadémia edzője, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája testnevelő tanára, a sportág egyik meghatározó egyénisége. 40 éve foglalkozik eredményesen városunk oktatási intézményeinek és sportklubjainak fiataljaival. Munkáját töretlen lelkesedéssel és következetességgel végzi. Szigorúsága mellett a szeretetét is érzik tanítványai, akik nagyon kedvelik és ragaszkodnak hozzá.
Asztalos József
Edzői pályafutása az utánpótlás-nevelésben teljesedett ki, tucatnyi korosztályos válogatott játékost köszönhet neki a magyar kosárlabdasport. A diákolimpiákon és az országos Kenguru Kupán tanítványai rendszeresen szép sikereket érnek el. Magas színvonalú pedagógiai munkája meghatározó szerepet töltött be számos tanítványa jövőjében.
Senánszky Petra a Debreceni Búvárklub uszonyosúszó sportolója, a Debreceni Sportcentrum úszó versenyzője. Nyolc évesen kezdett el úszni. Korán kiderült róla, hogy tehetséges a vizes sportokban, elsősorban uszonnyal a lábán érezte jól magát. 2008 és 2011 között 2-2 junior világ-, és Európa-bajnoki első helyezést szerzett, a korosztályos rekordok mellett 15 évesen már felnőtt világcsúcsot is döntött. Azóta a világbajnokságokon, világkupákon és világjátékokon is sorra szerzi az aranyérmeket.
Senánszky Petra
Valamennyi rangos sporteredményét szinte lehetetlen felsorolni: 11-szeres világbajnok, 6-szoros Európa-bajnok, 51-szeres világkupa győztes, valamint jelenleg is 3 érvényben lévő világrekordot tart uszonyos gyorsúszásban. Számtalan alkalommal, több fórumon választották már az „Az év sportolójává”. Ő a valaha volt legeredményesebb magyar uszonyosúszó, mindemellett többszörös országos bajnok úszó is. A versenyzés mellett nagy figyelmet fordít tanulmányaira: 2017-ben a Debreceni Egyetem Természettudományi Karán biológia szakon végzett, az idén pedig természettudományi szakfordítói diplomát szerzett.
Debrecen Város Boncz László-díját a közgyűlés a gyermekvédelem, gyermekjólét, családsegítés, idősgondozás, a fogyatékos személyek ellátása; valamint az egészségügyi alap- és szakellátás, az egészségmegőrzés területén intézményesített vagy intézményi kereteken kívül, a lakosság érdekében kimagasló szakmai tevékenységet végző és kiemelkedő eredményeket elért személyek munkájának elismeréseként adományozza. Az ebben az esztendőben negyedik alkalommal odaítélt díjat Böszörményi Zoltánné, Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye Károlyi Mihály Utcai Tagintézményének vezetője és Urbinné Deli Anna, Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központjának esetmenedzsere kapta.
Böszörményi Zoltánné Debrecen Megyei Jogú Város Egyesített Bölcsődei Intézménye Károlyi Mihály Utcai Tagintézményének vezetője.
Böszörményi Zoltánné
Közel 40 éve dolgozik itt: ez az első és egyetlen munkahelye. Pályáját gondozónőként kezdte, de már fiatalon nagy hangsúlyt fektetett szakmai ismereteinek bővítésére. Tudását jelenleg is folyamatosan fejleszti: az elsők között teljesítette az intézményben a minősítési eljárást. 2010 óta kisgyermekgondozó-nevelő tanfolyamon adja át a hallgatóknak több évtizedes elméleti és gyakorlati tapasztalatait. Gyermekközpontú, ezen a téren nem ismer teljesíthetetlen feladatokat, és sohasem sajnálja az időt az emberi kapcsolatok építésére. A személyiségéből áradó közvetlenség és humor az, amely megnyitja az embereket. Igazi csapatépítő, remek munkahelyi közösséget alakított ki. Munkájában fáradhatatlan, ami pozitív életszemléletének is köszönhető. Megbecsülést és elismerést vívott ki a debreceni családok, kollégái és vezetőtársai körében egyaránt.
Urbinné Deli Anna 2002-től dolgozik Debrecen Megyei Jogú Város Család- és Gyermekjóléti Központjában. Munkáját családgondozói asszisztensként kezdte.
Urbinné Deli Anna
Az intézményben eddig eltöltött 17 év alatt eredményes, színvonalas szakmai munkát végzett. Munkájára minden esetben a minőségre való törekvés jellemző. Esetmenedzserként, tereptanárként és mentorként nagy figyelmet fordít arra, hogy mind maga, mind munkatársai magas színvonalon lássák el munkájukat, ezáltal professzionális segítséget kaphatnak a szolgáltatást igénybe vevők. Alapvető feladatai mellett – annak távollétében – ellátja a területi vezető helyettesítését is. Rendszeresen részt vesz a központ speciális tevékenységeiben, utcai- és lakótelepi szociális munkában. 2015-ben mediátori végzettséget szerzett, melyet azóta is rendszeresen használ főleg párkapcsolati problémák megoldása érdekében, de időnként kamaszgyerekek és szülők közötti közvetítői tevékenységet is végez.
A díjak átadását követően Papp László polgármester zárszavában elmondta: ez az a pillanat, amikor nem csak a díjakat átvevőkön, hanem a díjakat odaítélőkön is érezhető, hogy egy kicsit elfogódottak – hiszen megérintik őket azok az életutak, melyek az ünnepség keretében bemutatott, a kitüntetettekről szóló kisfilmekből kibontakoznak. A látottak nyomán mindenki méginkább meggyőződhet arról, hogy a város közgyűlése ismét csak a legjobb döntéseket hozta a díjak odaítélésénél: 2019-ben is az arra legérdemesebbek kapták a város elismeréseit a művészet, a tudomány, a sport, illetve a szociális tevékenység területén. Az elhivatottság, a munka szeretete, s az alázat jelent meg a kisfilmekben, s ezek azok az erények, melyek nyomán valaki érdemessé válhat az ország második legnagyobb, a főváros mellett legjelentősebb városának az elismerésére. Valójában azonban a város tartozik köszönettel a kitüntetetteknek teljesítményükért, azért a szeretetért, elkötelezettségért, melyet Debrecen irányában tanúsítanak. Legyen ez a díj további munkára ösztönző, amely a város és a kitüntetettek kapcsolatát tovább tudja erősíteni, és segíteni Debrecen további fejlődését – mondta a polgármester.
Az ünnepi műsorban közreműködött Rózsa László színművész, Tímár Levente énekes és a Lautitia Kóruscsalád Nemes József vezényletével. A műsorban elhangzott Áfra János erre az alkalomra írott, Levegő című költeménye. A videografikát Harsányi Alex, az Atomic Media munkatársa készítette.
Fotók: Miskolczi János
0 Megjegyzések