Horvátország csatlakozása a schengeni övezethez és az illegális migráció is témája volt Kolinda Grabar-Kitarovic horvát, Borut Pahor szlovén és Alexander Van der Bellen osztrák államfő háromoldalú találkozójának szerdán a közép-dalmáciai Sibenikben.
Grabar-Kitarovic közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: Horvátország közös határa Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Montenegróval egyben az Európai Unió (EU) leghosszabb keleti határszakasza is, ennek ellenére a horvát rendőrök kiválóan végzik a munkájukat, miközben olyan problémával kell szembesülniük, mint az illegális migráció és az embercsempészet. Szavai szerint Horvátország csatlakozása a schengeni övezethez minden uniós tagállam érdeke.
"Úgy vélem, ha Horvátország külső határa egyben a schengeni övezet határává is válik, azzal megerősödne a védelme, és így, ahogy eddig is, nemcsak horvát területet, hanem az egész EU-t védenénk a veszélyektől" - szögezte le.
Pahor erre reflektálva elmondta: legőszintébben szeretné, ha meglennének a feltételek ahhoz, hogy a szlovén kormány lebonthassa a szlovén-horvát határszakaszon megépült kerítést.
"A tagállamok közös európai politikájának hiánya miatt az országok kénytelenek egyoldalú döntéseket hozni, az illegális migráció pedig továbbra is problémát jelent" - hangsúlyozta Pahor, majd hozzáfűzte: Szlovéniának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megvédje saját határát.
Horvátország schengeni csatlakozásával kapcsolatban megjegyezte: bár a szlovén kormány fog dönteni arról, hogy támogatja-e Zágráb ezen törekvéseit, könnyebb helyzet állna elő, ha Horvátország elfogadná a döntőbíróság határozatát a két ország közötti határvita kérdésében. "A párbeszédben hiszek, amelynek nincs alternatívája" - fogalmazott Pahor.
Az első hasonló háromoldalú találkozót 2014-ben tartották Bécsben, azóta a három ország államfője minden évben leül a tárgyalóasztalhoz. Az idei találkozóra májusban került volna sor, de elhalasztották az osztrák kormány bukása miatt.
(MTI)
"Úgy vélem, ha Horvátország külső határa egyben a schengeni övezet határává is válik, azzal megerősödne a védelme, és így, ahogy eddig is, nemcsak horvát területet, hanem az egész EU-t védenénk a veszélyektől" - szögezte le.
Pahor erre reflektálva elmondta: legőszintébben szeretné, ha meglennének a feltételek ahhoz, hogy a szlovén kormány lebonthassa a szlovén-horvát határszakaszon megépült kerítést.
"A tagállamok közös európai politikájának hiánya miatt az országok kénytelenek egyoldalú döntéseket hozni, az illegális migráció pedig továbbra is problémát jelent" - hangsúlyozta Pahor, majd hozzáfűzte: Szlovéniának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megvédje saját határát.
Horvátország schengeni csatlakozásával kapcsolatban megjegyezte: bár a szlovén kormány fog dönteni arról, hogy támogatja-e Zágráb ezen törekvéseit, könnyebb helyzet állna elő, ha Horvátország elfogadná a döntőbíróság határozatát a két ország közötti határvita kérdésében. "A párbeszédben hiszek, amelynek nincs alternatívája" - fogalmazott Pahor.
Az első hasonló háromoldalú találkozót 2014-ben tartották Bécsben, azóta a három ország államfője minden évben leül a tárgyalóasztalhoz. Az idei találkozóra májusban került volna sor, de elhalasztották az osztrák kormány bukása miatt.
(MTI)
0 Megjegyzések