A trianoni "békediktátum" okozta terület- és népességvesztés nagyságát máig sem magyarázza semmi – jelentette ki Babucs Zoltán történész a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.
Úgy fogalmazott, hogy a "békediktátum" aláírásánál az akkori Magyar Királyságot teljes mértékben halálra ítélték.
Emlékeztetett, a hatalmas veszteségen és a szankciókon túl számos rendelkezéssel sújtották a megcsonkított Magyar Királyságot, amelynek a továbbiakban nem lehetett nehézfegyverzete és hadiipara, illetve fel kellett, hogy függesztenie az általános hadkötelezettséget is.
Ezt követően a Magyarországból jóllakott későbbi kisantant államok halálos szorításba fogták az országot, ami azt jelentette, hogy az 1927-es Olaszország felé intézett nyitásig Magyarország külpolitikai tekintetben is elszigeteltté vált - fűzte hozzá.
Az antantnak az volt az érdeke, hogy kis államok jöjjenek létre az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén, egyfajta kordont képezve Európa és az orosz területek között, de ezt a célt egy erős Magyarország nem szolgálta volna -magyarázta Babucs Zoltán.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét.
0 Megjegyzések