A jövő héten csütörtöktől vasárnapig tartják az Európai Parlament (EP) tagjainak választását, a tagországok többségében vasárnap lesz a voksolás, de Hollandiában és Nagy-Britanniában már csütörtökön az urnákhoz járulnak a választók.
Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, 2019-ben május 23. és 26. között. A tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást.
Az Európai Parlament kutatási szolgálatának tájékoztatása szerint a lehető legkorábbi napon, csütörtökön csak az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavaznak.
Pénteken szintén két országban lesz szavazás: Csehországban és Írországban. Csehországban két napos szavazást tartanak: itt pénteken és szombaton is lehet majd szavazni.
Így tehát szombaton négy országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta és Szlovákia választópolgárai.
A legtöbb uniós országban vasárnap lesz szavazás: vasárnap szavaznak Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában.
Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével ezekben az országokban is meg kell várni, hogy az unió egész területén befejeződjön a szavazás.
Az unió előírása szerint ugyanis addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnak, ezért Magyarországon is meg kell várni, amíg bezárnak az olaszországi, este 11-ig nyitva tartó szavazóhelyiségek.
Részvétel az EP-választáson
Jövő csütörtökön kezdődik az európai parlamenti választás az unióban, öt évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán az európai szintű részvétel 42,6 százalékos volt, de a részvételi adatok a tagállamokban jelentős eltérést mutattak: a legnagyobb arányban Belgiumban mentek el voksolni, ott a jogosultak 90 százaléka adta le szavazatát, míg Szlovákiában csak 13 százalékuk.
Az Európai Parlament kutatási szolgálatának összesítése szerint öt évvel ezelőtt a választáson Belgiumban és Luxemburgban volt a legmagasabb: Belgiumban 90, Luxemburgban 86 százalék feletti volt a választói részvétel (mindkét országban kötelező a szavazás). Az EP-választások történetében a valaha volt legmagasabb részvételi arányt is Belgium tudhatja magáénak: az 1984-es voksoláson 92,1 százalékos volt a részvétel az országban.
2014-ben Máltán 75 százalékos volt a részvétel, Görögországban a választásra jogosultak 60, Olaszországban 57 százaléka ment el szavazni. Dániában 56, Írországban 52, Svédországban 51 százalékuk.
Ötven százalék alatti volt a részvétel Németországban (48), Litvániában (47), Ausztriában (45), Cipruson (44), Spanyolországban (44), Franciaországban (42) és Finnországban (41).
Az EP-választáson az EU-átlag 42,6 százalék volt.
Kilenc tagállamban volt a részvétel 30-40 százalék közötti: Hollandiában (37), Észtországban (37), Bulgáriában (36), Nagy-Britanniában (35), Portugáliában (34), Romániában (32) és Lettországban (30).
Harminc százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Magyarországon (29), Horvátországban (25), Szlovéniában (25), Lengyelországban (24).
A legalacsonyabb, 20 százalék alatti volt a részvételi arány Csehországban (18) és Szlovákiában (13), itt a választásra jogosultak közül csak minden hetedik ment el szavazni. Ez a 13 százalékos részvételi arány a negatív csúcs az EP-választások történetében: egyetlen tagországban sem szavaztak ennyire kevesen az EP-választáson. A második legalacsonyabb részvétel is Szlovákiához kapcsolódik: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.
Az EP-választáson 1979 óta, amióta az EP tagjait közvetlenül választják, folyamatosan csökken a részvétel: 1979-ben még 62 százalékos volt, ezt követően választásról választásra nem jelentős mértékben, de csökkent a részvétel: 1984-ben 59 százalékos, 1989-ben 58, 1994-ben 57 százalékos volt.
Az 1999-es voksoláson azonban a részvételi arány 50 százalék alá esett: a voksolásra jogosultak mindössze 49,5 százaléka szavazott. 2004-ben a részvételi arány tovább csökkent 46 százalékra, 2009-ben 43 százalék volt, 2014-ben pedig 42,6.
(MTI)
0 Megjegyzések