Hirdessen itt

Az ítélkezést az objektivitás szemlélete hatja át Magyarországon

Az ítélkezést az objektivitás szemléletének kell áthatnia, ami Magyarországon teljes mértékben biztosított, de emellett a szubjektumnak is nagy hatása van - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese szerdán Kecskeméten.
Vajas Sándor a Kecskeméti Törvényszék összbírói értekezlete előtti sajtótájékoztatón arról beszélt, 2012 óta az ország 185 bírósági épületét olyan mértékben fejlesztik, hogy annak alapján az OBH 2015-ben megkapta az év vagyongazdálkodója címet. Ennek eredményeként - a számos rekonstrukció mellett - Bács-Kiskun megyében a Kiskőrösi Járásbíróság 2021-re egy teljesen új épületben folytathatja tevékenységét. Jelentősnek nevezte az eszközpark fejlesztését is: az elektronikus eljárásokra való felkészülés érdekében az elmúlt évben 2500 digitális eszközt biztosítottak országszerte a bíráknak.

Az elnökhelyettes hangsúlyozta: a szubjektum fontossága miatt a tárgyi környezet mellett az emberre, a bírósági dolgozókra is odafigyelnek. Mint mondta, az OBH elnöke által 2016-ban meghirdetett Megtartó Program eredményeként 2019-ben már azt tűzték ki célul, hogy az idei legyen a családok éve a bíróságok mint munkáltatók és mint családjogi ügyeket tárgyaló intézmények szempontjából.

Az intézkedések közül kiemelte a bölcsődei és óvodai térítésekhez nyújtott havi tízezer forint támogatást, az országosan bevezetett egészségügyi szűrővizsgálatokat és a bírósági dolgozóknak biztosított állatkerti bérleteket.

Emlékeztetett arra, hogy járásbíróságokon tárgyalt ügyek több mint fele családjogi, amelyek különös odafigyelést igényelnek a bírók részéről, de kiemelten fontosnak nevezte az ügyfelek megfelelő tájékoztatását is. Ennek érdekében indítványozták az eredetileg 29 oldalas keresetnyomtatvány 9 oldalra rövidítését, és a családjogi ügyek hosszabb eljárása miatt jogszabály-módosító javaslatot fogalmaztak meg az egy éve bevezetett polgári perrendtartással kapcsolatosan.

Fontosnak nevezte továbbá a bírósági közvetítés jogintézményét, azt mondta, ebben a Kecskeméti Törvényszék élen jár, hiszen nyolc közvetítőjük van és már négy járásbíróságon közvetítői szobát is kialakítottak.

Kiss Gabriella, a Szegedi Ítélőtábla április 1-jével megbízott elnöke elmondta: a büntető ügyszakban 2017-hez képest is javultak a Kecskeméti Törvényszék mutatói. A civilisztika területén összességében stagnálásnak tekinthető minimális romlás figyelhető meg, ugyanakkor a határozatok szakmai színvonala emelkedett - fogalmazott. 

Mint mondta, a jövőben a kapcsolatok szorosabbra fűzésével, egyebek mellett fórumok révén az egyes bíráknak nyújtanának nagyobb segítséget, és továbbra is szorgalmaznák a törvényszék bíráinak a Szegedi Ítélőtáblán vállalt gyakorlatát.

Bicskei Ferenc, a Kecskeméti Törvényszék elnöke elmondta: a 2018-as év az ügyhátralék feldolgozásának és a fejlesztéseknek, elsősorban a digitális fejlesztéseknek az éve volt. Az intézményben több mint kétszer annyi női bíró dolgozik, mint férfi, összességében 117-en teljesítenek szolgálatot - tette hozzá.

Kitért arra, hogy tavaly három új eljárási kódex lépett hatályba - a polgári és a közigazgatási perrendtartási, valamint a büntetőeljárási törvény -, és ezek bevezetése az ügyfelek mellett a bíráknak is kihívást jelentett.

(MTI)

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések