A keresztény tanítás szerint húsvét ünnepe és Krisztus feltámadása elválaszthatatlan egymástól.
Mégis annak veszélye, hogy az ünnep lényege felhígul, gyakran még a hitét gyakorló keresztény embert sem kerüli el. Nemcsak a pogány szimbólumok, hanem sokszor a népszokások is észrevétlenül, ártalmatlannak tűnő módon belekeverednek a keresztény ünnepekbe. Így mosódik össze halottak napja és mindenszentek ünnepe a halloween vigyorgó fényével. Így lesz a karácsonyból, Jézus születésnapjából félreértelmezett szeretetünnep, és a húsvétból, a feltámadás ünnepéből csupán tavaszváró, tojásfestő és kisnyúlsimogató hosszú hétvége.
A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége húsvét közeledtével úgy véli, hogy a vallási kozmopolitizmus és szinkretizmus nem jó irány. A Krisztus feltámadását hirdető húsvét fénye az, amely Isten ember iránti szeretetével tölti be a világot, és megvilágítja mindennek az értelmét.
Húsvét ünnepe átfogja az üdvösség titkának egészét: a szenvedés, a halál és a feltámadás egységét. Átmenet a keresztből a dicsőségbe, az Úr átmenete a halálból a föltámadott életre. Mindez jelzi a mi átmenetünket a bűn halálából a kegyelem isteni életére, a végső átmenetet a földi zarándoklásból az örök hazába.
A KÉSZ fontosnak tartja, hogy a figyelemelterelő korszellem ellenére a húsvéti misztérium lényege, Krisztus feltámadása legyen ünnepünk középpontjában. A kereszténység célja, hogy élő kapcsolatban tartsa az embert a feltámadt Krisztussal. Húsvét emiatt centruma és fókusza ünnepeinknek.
Kiadó: Keresztény Értelmiségiek Szövetsége
0 Megjegyzések