Bangóné megrendezi a hason fekvést tarkóra tett kézzel, mert ez – Bangóné szavait idézem – „kurva erős kép lenne” , majd miután csakugyan megvalósítják álmát, a földön fekve (hihetetlenül őszintén) már így siránkozik: Teljesen ki vagyok készülve, hogy valamikor ezt a képet a gyerekeim látni fogják.
Sokat nevettünk rajtuk de egy másik olvasatban ez nagyon nem vicces.
Bangóné kitalál egy szerinte fényképeken is jól mutató jelenetet és ráveszi a többieket, hogy bohóckodjanak együtt (Óh, hátha külföldi újságok is felfigyelnek rá – felfigyelnek, milyen butaságokat írok. Majd elküldik a Guardiannek.) Majd amikor készül a felvétel (mobiltelefonnal veszik, közvetítik), akkor meg eljátssza, hogy anyaként (jaj, ezt is biztos milyen hatásosnak gondolta) mennyire megalázó ez a helyzet. A helyzet, amit ő talált ki.
Azonban Bangóné ezzel megalázott minden valóban megalázott embert.
Akiket diktatúrák valóban ilyen helyzetbe hoztak vagy hoznak. Bármikor a történelemben, vagy jelen időben, bárhol a világon, mindazokat, akiket valóban tarkóra tett kézzel fektettek és fektetnek földre, mindazokat, akiket valóban megaláztak, megkínoztak és megöltek, mindannyiukat vérig alázta Bangóné ezzel a hazug tettével.
Sőt, nem is kell diktatúrának lenni ehhez: néhány hete Franciaországban, a magát haladónak és bevándorláspártinak nevező Macron Franciaországában 151, a fennálló oktatási rend ellen tiltakozó gimnazistát rendőrök a decemberi hidegben az iskola udvarára hajtottak, ott le kellett térdelniük és a kezüket a fejük mögé kellett tenniük. És fegyveres rendőrök grasszáltak körülöttük.
Egyes hírek szerint húsz percig. Mindez Párizs mellett, Mantes-La-Jolie-ban, azaz messze nem a legrosszabb elővárosban. Ezek a gyerekek nem eljátszották, hogy terrorizálják őket. Valóban megtörtént velük. És ez csak a közelmúlt, nem nehéz éveket, évtizedeket visszamenni az időben, a történelemben, hogy hasonló jeleneteket találjunk. Valódi jeleneteket. Nem gátlástalan színészkedést.
Vajon belegondolt Bangóné, hogy ezek után ki és mit fog neki, nekik elhinni? Ki hiszi el, hogy bárki fontos neki, nekik?
Mikután egy ő maga eltervezett hazug jelenetet ad elő és közben arról pityorog, álszent és hazug módon, hogy jajj mit fognak gondolni róla ha a gyermekei így fogják látni? Ilyen ravaszkodás, sunyi manipuláció után, amiben még a saját gyermekeit is eszközként, gátlástalanul felhasználja, még ha ennyire ügyetlenül is.
Ő nem egyszerűen csak szimulált, túlzott, színészkedett, bohóckodott, hanem kreált egy aljas hazug szituációt, majd utána azt is megnézhettük, hogyan viselkedik a maga által kreált hazugságban. Szemrebbenés nélkül csinálta.
Egyvalamiben viszont igaza volt. Kétségtelenül kurva erős kép lett. Beleégett minden magyar választópolgár agyába és amikor legközelebb be kell húznia az X-et valakire, akkor is eszébe fog jutni.
0 Megjegyzések