Mindenkivel megesik olykor, hogy hirtelen felálláskor vagy nagy melegben elszédül. Ha viszont visszatérő tünetről van szó, fontos megismerni az okokat.
Dr. Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, audiológus, a Fül-orr-gégeközpont orvosa a különbségekről, a vertigo kiváltó okairól és a kezelési lehetőségekről mesél.
Vertigo vagy szédülés?
A vertigo jellegzetesen forgó irányú szédülés, a beteg úgy érzi, hogy ő forog, vagy a környezete forog körülötte, pedig valójában mozdulatlanul áll, ül vagy fekszik. A szédülés más típusainál inkább bizonytalanságérzés jelentkezik, vagy a beteg attól fél, hogy elájul. Bármelyik típusú szédülésről legyen szó, közös vonásuk, hogy nagyon ijesztő lehet a beteg számára, sokszor nehéz elkülöníteni az alaptüneteket a félelem miatt kiváltott pánik tüneteitől. Ilyen jellegű panaszok esetén a szédülés körülményeit, kiváltó okait, a lefolyást jól meg kell figyelni, majd mielőbb orvoshoz fordulni!
Kiszáradás is okozhat szédülést
A vertigo előfordulása a népességben jellemzően az életkor előrehaladtával nő. A 65 év felettieknél már 80%-os a szédülés előfordulásának gyakorisága. Nagyobb felmérések eredményei azt mutatják, hogy a sürgősségi osztályokra szédüléssel érkező betegek esetén a háttérben a legnagyobb arányban a kiszáradás vagy a csekély folyadékbevitel áll. Az egyensúlyszerv megbetegedései általában jól körülírt tüneteket szoktak okozni, tipikusan zajló időbeli lefolyással, ez nagyban segíti a diagnózis felállítását.
Egy egyszerű gyakorlattal is kezelhető?
A vertigo egyik típusa, a jóindulatú helyzeti szédülés - BPPV - akkor jelentkezik, ha a belső fülben egy apró mészkristály leválik a helyéről, és a fej bizonyos irányú mozgatásakor elmozdul a félkörös ívjáratokban, egy igen rövid ideig tartó, ám annál hevesebb szédülést okozva.
- Ilyenkor a szédüléses tüneteket egy mozdulatsorral igyekszünk a rendelőben kiváltani, ezzel igazolni a diagnózist. Ez esetben valóban jó eredményeket lehet elérni egy egyszerű mozgássorral, az úgynevezett Epley-manőver segítségével - magyarázza dr. Fülöp Györgyi.
A kezelőorvos az érintett ívjáratnak megfelelő tornát betanítja a betegnek, aki később otthonában - segítséggel - el tudja végezni a megadott rendszerességgel. Bár nem ritka kórképről van szó, sajnos gyakrabban hangzik el ez a diagnózis napjainkban, mint az indokolt lenne.
Kihez fordulj a tünetekkel?
Habár szédülés több okból is jelentkezhet, elsőként mégis a fül-orr-gégészeti vizsgálat javasolt. Ennek célja, hogy kiderüljön, a szédülés hátterében perifériás, tehát fülészeti, vagy centrális, tehát neurológiai eltérés áll-e, esetleg egyik sem.
- Az eredményektől függően javaslat születhet további vizsgálatokra, például neurológiai, belgyógyászati, kardiológiai vagy szemészeti irányban, de előfordul, hogy a leghasznosabb, ha pszichológushoz irányítjuk a pácienst - mondja dr. Fülöp Györgyi.
Jóga fejfájás ellen
Ha nemcsak a szédülés, de gyakran a fejfájás is gyötör, próbáld ki a következő ászanákat, melyek mellékhatás nélkül segítenek orvosolni a problémát.
Kép: Getty Images.
0 Megjegyzések