Az Európai Unió a béke záloga a kontinensen, ezért nagyobb tiszteletet érdemel, nem szabad bemocskolni – jelentette ki évértékelő beszédében az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén szerdán célzva ezzel az uniókritikus politikusokra, köztük Orbán Viktorra.
“Utasítsuk el azt a nacionalizmust, amely bűnösöket keres az együttélést lehetővé tévő megoldások helyett”.
Az Európai Uniónak még inkább szuverén szereplőként kell fellépnie a nemzetközi porondon, a kontinensnek saját kezébe kell vennie a sorsát – jelentette ki Juncker, aki hangsúlyozta, hogy az EU szuverenitása a tagállamok szuverenitásából ered, nem lép annak helyébe.
A nemzeti szuverenitás megosztása erőssebbé teszi az unió országait – mutatott rá.
“Az európai szuverenitás soha nem mások ellen irányul, Európának a nyitás és a tolerancia kontinensének kell maradnia. Európa soha nem válhat erődítménnyé, amely hátat fordít a világnak, a szenvedők világának” – mondta.
Az Európai Unió jóval nagyobb haladást ért el a migrációs helyzet kezelése terén, mint azt egyesek elismerik, az elmúlt években töredékére esett a Földközi-tengeren érkező menedékkérők száma – közölte az EB elnöke, hozzátéve: a Földközi-tenger keleti térségében 97 százalékkal, a középső részén mintegy 80 százalékkal csökkent az érkezők száma, és az uniós erőfeszítések nyomán több ezer ember életét sikerült megmenteni.
Hozzátette, hogy a helyzet kezelését célzó hét bizottsági javaslat közül ötöt már elfogadtak.
A tagállamok ugyanakkor még nem találták meg a megfelelő egyensúlyt a felelősség és a szolidaritás között – emelte ki, és ezért felszólította az EU soros osztrák elnökségét, hogy tegye meg a döntő lépéseket a tartós, kompromisszumos megoldás érdekében.
A helyzet egyes uniós tagállamokban továbbra is rendkívüli aggodalommal tölti el az Európai Bizottságot, meg kell indítani az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárást azon országok ellen, amelyekben a jogállamiság veszélybe került – szögezte le Juncker, aki teljes támogatásáról biztosította a jogállamisági vitákban Frans Timmermanst, a brüsszeli testület első alelnökét, akinek “tárcájához” a jogállamiság kérdése tartozik.
Emellett pedig arról is beszélt, hogy vissza kell térni a kompromisszumkeresés művészetéhez, az ugyanis “nem meggyőződéseink vagy értékeink feladását jelenti”.
0 Megjegyzések