Vízgazdálkodási szakembereknek tartottak workshopot hétfőn az egyetem Böszörményi úti campusán.
Az egész napot felölelő program alatt a résztvevők a Tisza vízgyűjtő területéhez kapcsolódó új módszertani feladatokat ismertettek, vitatták meg.
– JOINTISZA néven tavaly egy, a Tisza vízgyűjtőjére kiterjedő kísérleti program indult el, amelyben a résztvevő szakemberek új árvíz- és vízminőség-védelmi módszertani feladatokat dolgoznak ki – ismertette prof. dr. Tamás János, a Debreceni Egyetem MÉK Víz- és Környezetgazdálkodási Intézetének tanára.
– A tervezés kiemelt célja a projektben a klímaváltozás várható káros hatásainak kivédése, a résztvevő államok alkalmazkodó képességének javítása. Az eddigi vízgyűjtőtervezési-folyamatból hiányoztak a városi vízgazdálkodási szisztémákra vonatkozó alrendszerek. Mivel a népesség több mint fele városokban él, és folyamatosan növekszik, valamint egyre inkább koncentrálódik a vízhasználat és az árvízveszély, ezeknek az alrendszereknek a jelentősége is nő – mutatott rá a professzor.
Önálló vízgyűjtőként
Tamás János intézetigazgató vezetésével egy nemzetközi munkacsoport egy új szemléletű tervezési útmutatót; egy Debrecenre és Nagyváradra kiterjedő esettanulmányt és egy oktatóanyagot dolgozott ki, melyet hétfőn ismertettek az öt Tisza menti országból érkező szakembereknek.
A fejlesztők hangsúlyozták, hogy a várost önálló vízgyűjtőként kell kezelni, ahol a csapadékvíz-, ivóvíz-, öntözővíz-, termálvíz-, szennyvízkezelés egységes hidrológiai rendszert képez, ahol a lefolyás, beszivárgás, párolgás jelentősen emberi hatás alatt áll. Ugyanakkor ezeket gyakran széttagolt szervezetekben, különböző érdekek mentén kezelik, így a káros és hasznos folyamatokat is úgy kell szabályozni, hogy a műszaki, a biológiai, gazdasági és társadalmi hatások fenntarthatóak legyenek.
Egyre szárazabb
– Az egyre melegebb és szárazabb városi mikroklíma, a villámárvizek hatásai, a városi élővizek minősége Debrecenben is számos példát vet fel. Stratégiai kérdés a város vízellátásában a felszíni és felszín alatti készletek használata, a csapadékvizek újrahasznosítása, a jóléti tavak vízminősége. A CIVAQUA program sok probléma esetében adna jó megoldást, de több területen a városlakóktól a döntéshozókig újabb feladatok is keletkeznek. Remélhetőleg e módszerek elterjedése hozzájárul ahhoz, hogy vízkészleteinkkel előrelátóbban és fenntarthatóan tudjunk városainkban gazdálkodni – mondta a professzor.
Öt ország részvételével
A workshop egyik szervezője, dr. Fehér János címzetes egyetemi tanár arról számolt be, hogy a tiszai vízgyűjtő gazdálkodási terv első változatát még 2011-ben fogadták el, most ennek a felújítása van folyamatban. – A dokumentumot az uniós irányelveknek megfelelően készítjük el, ennek alapjait valamennyi ország – Szlovákia, Románia, Magyarország, Ukrajna és Szerbia – elfogadta. A résztvevők egy közös intézkedési programot fognak elfogadni, amelyek a víz minőségi és mennyiségi szempontjából fontosak.
0 Megjegyzések