Az Európai Unió (EU) elfogadta az amalgámtömések betiltásáról szóló törvényt, amelynek értelmében 2018. július 1-től tilos ilyet készíteni 15 év alatti gyermekeknek, várandós nőknek és szoptatós anyáknak.
Az amalgámtömések végleges, teljes körű betiltásának kérdését a következő években vitatják meg a szakemberek, de Európának ezen a részén várhatóan 2030-ig száműzik a több mint 100 éve használt fogpótló anyagot a rendelőkből.
Az itthoni helyzetről és az érintett páciensek teendőiről kérdeztük dr. Hermann Péter professzort, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnökét.
– Magyarországon az utóbbi 5-10 évben 20 százalékról 5-7 százalékra csökkent a felhasznált amalgámtömések aránya. A folyamat hátterében azonban nem az egészségre esetlegesen veszélyt jelentő higanytól való félelem van, hanem főként esztétikai okok miatt kérték a betegek a fogszínű tömést a fémesen csillogó amalgám helyett – tájékoztatott a professzor.
– Vannak, akik úgy vélik: mivel a tömések folyamatosan kopnak, így a bennük felhasznált nehézfém kioldódhat, emiatt pedig a higanymérgezés tünetei akár évekkel később is jelentkezhetnek. Jogos ez a félelem? – kérdeztük.
– Bár kétségtelen tény, hogy a higany nagy mennyiségben egyértelműen ártalmas, ám a fogtömésben található csekély adag semmilyen veszélyt nem jelent a beteg egészségére. Jelenleg nincs olyan tudományos közlemény, amely ennek az ellenkezőjét igazolná – állítja a szakértő. – Éppen ezért nem feltétlenül szükséges a meglévő, akár már 20 éve jól működő tömések cseréje sem. Az ajánlott félévenkénti, évenkénti kontrollnál ugyanis kiderül, ha egy tömés mellett a fog szuvasodik, és újra kezelni, a tömést cserélni kell.
Mint megtudtuk, azt orvosa válogatja, hogy a 2001 óta térítésmentes fogmegtartó kezelés során a szakember úgynevezett kompozit (például műanyag)- vagy amalgámtömést használ-e. Ezzel kapcsolatban a professzor hozzátette: – A fogszínű ma már megfelelő, tartós alternatíva, amely megnyugtató megoldást jelenthet a problémára.
A kamara fogorvosi tagozatának elnöke egyébként úgy véli, az új rendelkezés nem annyira a lakosságot érinti, sokkal nagyobb problémát lát abban, hogy 2019. január elsejétől minden rendelőt fel kell szerelni egy úgynevezett amalgámszeparátorral. Ez a berendezés kiszűri a köpőcsészékből vagy az elszívókból a szennyvízbe kerülő amalgámot, így az nem juthat a csatornába, és nem szennyezi a környezetet. A meglévő felszerelésekhez azonban nem mindenütt csatlakoztatható ilyen eszköz, vagy csak nagyon költségesen. Ráadásul szintén jövő január elsejétől az eddig apró mozsárkákban kézileg összeállított olcsó fémreszelék-keverék helyett csak amalgámkapszulákat szabad használni, ami jóval drágább az eddigi módszernél.
Miből állítják össze?
A fogászati amalgám összetétele a Fogorvos Világszövetség leírása szerint a következő: 50 százalék folyékony higany és 50 százalék fémpor, amely mintegy 65% ezüstöt, legfeljebb 29% ónt, legfeljebb 6% rezet, legfeljebb 2% cinket és legfeljebb 3% higanyt tartalmaz.
0 Megjegyzések