Az Európa Tanácsnak végre feltűnt, hogy a migránsokat embercsempészek hozzák, de az okok és a helyzet megértése helyett inkább megint beleszálltak Magyarországba. Az ET emberkereskedelem elleni szakértői csoportjának (GRETA) pénteken nyilvánosságra hozott jelentése megállapította ugyanis, hogy a magyar hatóságok nem tesznek meg mindent az embercsempészet áldozatául eső illegális bevándorlókért és menedékkérőkért. Arról viszont nem számoltak be, hogy létezik-e olyan illegális bevándorló vagy menedékkérő, aki nem az embercsempészek áldozata.
Egyre kevésbé képesek a magyar hatóságok azonosítani az embercsempészet lehetséges áldozatait az illegális bevándorlók és menedékkérők körében – állapította meg az Európa Tanács. A magyar Belügyminisztérium megalapozatlannak tartja a testület csoportos kiutasítással kapcsolatos állításait. Az ET szakértői a Magyarország és Szerbia közötti tranzitzónákban tettek nemrég látogatást. Tapasztalataikról azt írták, hogy az előző jelentésükben Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott aggályaik tovább növekedtek a magyar hatóságok által alkalmazott további korlátozások és intézkedések miatt. A tranzitövezetekben nincs jelen a bizalomnak az a légköre, amely lehetővé tenné az embercsempészek áldozatainak, hogy előlépjenek és beszéljenek a helyzetükről – írták a jelentésben. Szintén kifogásolták, hogy a menedékkérőket nem tájékoztatják megfelelően a jogaikról és velük szemben alkalmazandó eljárásokról.
Mindent bevetnek, hogy ne utasíthassuk ki az illegális határátlépőket
Az ET szakértői testületét aggodalommal töltötte el, hogy a 14 és 17 év közötti gyerekeket a magyar hatóságok felnőttként kezelik, ami szerintük ezt a csoportot még sebezhetőbbé teszi. Úgy tapasztalták, hogy a tranzitzónákban dolgozó magyar munkatársak nem tudták egyértelműen megfogalmazni, hogy milyen előírásokat követnek, vagy pontosan ki illetékes döntést hozni a potenciális áldozatok ügyében. A GRETA továbbá úgy értesült, hogy 79 esetben utasítottak ki csoportosan illegális bevándorlókat Szerbia felé kevesebb, mint két hét leforgása alatt tavaly decemberben. A kollektív kiutasítás alkalmazásával még nehezebb felismerni, ha valaki embercsempészek áldozata – emlékeztettek.
A GRETA szakértői azt ellenőrzik, hogy a részes államok – köztük Magyarország – betartják-e az Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépéséről szóló egyezményében rögzített előírásokat. A szakértői csoport felszólította Magyarországot arra, hogy írja elő, milyen módon tudják a hatóságok felismerni az embercsempészek áldozatait, és hogyan tudják őket segíteni a tranzitzónákon kívül. Azt is kérik továbbá a magyar hatóságoktól, hogy vizsgálják felül a bevándorlók életkorának megállapítására szolgáló eljárásaikat, hogy biztosítsák a gyerekek érdekeinek védelmét.
A magyar Belügyminisztérium a GRETA-jelentésre reagálva hangsúlyozta: megalapozatlanok a testületnek a csoportos kiutasítással kapcsolatos állításai. A tárca továbbá visszautasítja a zárt létesítmények elnevezés használatát a tranzitzónákra vonatkozóan, mert a menedékkérők bármikor szabadon távozhatnak Szerbia felé. Emiatt nem helytálló az a megállapítás sem, hogy a tranzitövezetekben korlátozzák a belépni vágyók szabadságjogait. Hivatalos információja várólistákról sincs a kormánynak, amely vitatja a jelentés több más állítását is, köztük azt, hogy a zónákban nem biztosítják a megfelelő felügyeletet a gyermekeknek és kielégítő pszichológiai ellátást a menedékkérőknek.
0 Megjegyzések