Igényeljen Napi Újság tagsági kártyát és tegyen szert velünk egy kis mellékes jövedelemre. Töltse ki a kártya igénylólapot ide kattintva.



Húsvétkor is politizálni? Mik vagyunk mi? Állatok? Szerencsire nem mindenki gondolja így, mert hanem nagy bajba lennénk!

Aki húsvétkor is politizál, azt törlöm! Hát mik vagyunk mi? Állatok? – ilyen, és hasonló posztokkal vannak tele a közösségi oldalak. S elsőre ez teljesen észszerűnek tűnik. Hiszen, ahogy a Szentírásban is áll, adjuk meg az Istennek, ami az Istené, és a császárnak, ami a császáré. Adódik a következtetés, hogy a szent három napban igazán leállhatnánk a kampánnyal. Ám, ha tovább gondoljuk, könnyen rájöhetünk, miért nincs ez így. Elég, ha csak tudatosítjuk magunkban a választás legfontosabb tétjét.  
Amíg pápánk migránsok lábait mossa, és a befogadás keresztényi erényéről beszél, addig a mekkai prédikátor idei szónoklatában halált és szenvedést kér a keresztényekre meg a zsidókra. Amíg mi, itt, a művelt, kulturált, igen nagymértékben szofisztikált Európában arról értekezünk, hogy a nyílt társadalom csak még több értéket ad hozzá meglévő kultúránkhoz, addig a muszlimok zárt, párhuzamos társadalmakat hoznak létre, ahol saját törvényt ülnek.

De nem kell ilyen messzire tekintenünk. Elég, ha csak a saját mikroközösségeink történéseit vizsgáljuk. Ma még (most még) „csak” annyi történik, hogy a közösségi oldalak törlik az oda nem illő tartalmakat. Tehát minden olyan bejegyzést, amely a migránsok honfoglaló tevékenysége ellen szól.

De mi lesz holnap? Mi lesz jövő húsvétkor, ha ezt most annyiban hagyjuk?

Tudjuk, mi lesz. Német, vagy skandináv minta szerint a törlés után még aznap becsönget a rendőrség azokhoz, akik a bejegyzéseket tették. Esetleg munkahelyükön is berendeli őket a HR-es, és örülhetnek, ha megússzák egy kis figyelmeztetéssel. Végső esetben rájuk sütik a rasszista, náci, vagy valamilyen –fób címkét, ami egy életre elkíséri őket.

Aztán két év múlva húsvétkor már más algoritmus mentén mennek majd a dolgok. Ki tudja, lehet, hogy akkor már nem lesz elég csupán annyi, hogy nem szidjuk a migránsokat.

Elképzelhető, hogy akkorra már az is gyanús és elítélendő lesz, aki nem dicséri őket.

Minden ember gyarló. És gyarlóságában szereti azt érezni, vagy azt éreztetni, hogy ő valamiben másabb – józanabb, erkölcsösebb – mint a többség. Például, hogy a legnagyobb keresztény ünnepen nem politizál. Persze ez tiszteletben tartandó, de mindenképpen szuverén hozzáállás. Ám az opportunizmusnak is vannak határai.

Ennek a választásnak több, nagyon pontosan körülhatárolható irányvonala van. S ezek közül a legmarkánsabb a migráció elkeni küzdelem. Mégpedig az ártatlanok védelmében. Mert ebben a történetben az ártatlanok bizony mi vagyunk. Mi, akik nem robbantunk, nem merénylünk a hit nevében, nem égetünk könyveket, nem semmisítünk meg többezer éves műtárgyakat, nem vegzálunk olyan járókelőket, akik máshogyan gondolkodnak a világ teremtőjéről, mint mi.

Muszáj volt ezeket leírni. Higgadtan, mértéktartóan, nem csomagolva a mondanivalót sem trágár humorba, sem klerikális szűklátókörűségbe. Hogy mindenki számára világos és egyértelmű legyen ennek a húsvétnak az üzenete.

Ez a választás nem a hit ellen szól. Hanem pontosan a hit védelmében. Akár még olyan értelemben is, hogy az élő hittel nem rendelkező, uram bocsá’ ateisták is megtalálják benne a maguk üzenetét. Ez az üzenet világos és egyértelmű: megmarad-e ezeréves kultúránk, vagy eltűnik az idők végtelenjében?

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések