A választások közeledtével két vezető külföldi lap is kiemelt helyen foglalkozott hétfői számában a magyar demokrácia gyászos állapotával és Orbán Viktorral. A cikkekről általánosságban elmondható, hogy a Soros György által kitartott civilnek aposztrofált szervezetek véleményét citálják elő, ezekből levonva azt az unalomig ismert és ismételt véleményt, hogy hazánkban puha, jobboldali, populista diktatúra épült ki, és uniós megszorításokat kellene foganatosíttatni a velejéig korrupt Orbanisztán ellen. Soros György jóvoltából ismét a világ híreinek élvonalába került Magyarország.
A cikkeket a szintén Soros György által kitömött és ellenőrzött 444 blog fordításai alapján idézzük. A blog arról ír, ritka, hogy az elmúlt 24 órában több vezető külföldi lap is címlapon foglalkozik Magyarorszg miniszterelnökével, Orbán Viktorral.
A New York Times esszéje például a Fidesz-KDNP 2010-es választási győzelmével indul, majd felmondja a hazánkban megfogalmazott, majd külföldre kijuttatott, unalomig ismert balliberális mantrát a jogállam felszámolásáról, a puha, populista diktatúra kiépítésétől, a választási rendszer ellehetetlenítéséről, a civilek zaklatásáról és a Putyinhoz való közeledésről.
A lap ezután kitér a miniszterelnök környezetének „látványos gazdagodására” és a Tiborcz István érintő OLAF-vizsgálatra is. Hivatkoznak például arra a hangfelvételre, amelyből állításuk szerint az derül ki, a miniszterelnök vejének cége már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű projektben, hogy kiírták volna az erről szóló pályázatot.
Az amerikai hírportál egy másik Soros-szervezet tanulmányára hivatkozva azt is állítja, hogy a magyar miniszterelnökhöz köthető üzletemberek (Tiborcz István, Mészáros Lőrinc, Habony Árpád, Garancsi István és Simicska Lajos) 2010 és 2016 között az állami és uniós források öt százalékát nyerték el, 2,5 milliárd euró értékben.
A The Guardian két teljes cikket is szentelt Magyarországnak, a címlapot Orbán Viktor feje uralta. A Soros-blog fordítása alapján az első cikk Soros-szervezeteinek állításaira alapozva ír arról, hogyan gazdagodtak meg az Orbán Viktorhoz köthető üzletemberek az európai adófizetők pénzéből. Nehezményezik többek között a felcsúti kisvasút megépítését, valamint idézik az Átlátszó azon becslését, amely szerint Mészáros Lázár bevételeinek mintegy négyötöde érkezik az Európai Uniótól.
A cikk kitér a 4-es metró ellen indított OLAF-vizsgálatra hangsúlyozva a 2010 utáni kormány felelősségét is, továbbá az Elios-ügyre. A másik Guardian-os cikk azt az uniós balliberális retorikát visszhangozza, amely az uniós támogatások megszorításával regulázná meg az olyan renitens tagállamokat, mint például Magyarország, amely nem akar ellenőrizetlen migránstömegeket befogadni.
Idézik Ingeborg Grässle-t, az EU költségvetési ellenőrző bizottságának elnökét, aki szerint a magyar miniszterelnök körüli oligarchák „pénztárgépnek” használják az Európai Uniót. Hozzáteszik, a Grässle által vezetett bizottság vizsgálódásai során azt találta, a közbeszerzések 36 százalékában egyetlen induló volt a pályázaton.
A Guardian cikke arra is kitér, a következő évben Magyarország mintegy 25 milliárd eurót kaphat Brüsszeltől, ezzel továbbra is hazánk az egyik legnagyobb haszonélvezője az egy főre jutó támogatásoknak. A portál szerint egyes uniós képviselők attól tartanak, Orbán családtagjai, barátai és támogatói nyerik majd a tenderek legnagyobb részét.
Forrás: balliberális ellenzék/Soros György/444 blog; Fotó: New York Times
0 Megjegyzések