A német Focus prágai programigazgatója azzal az érvvel próbálja összeugrasztani a V4 országokat, mely szerint nincs sok közük egymáshoz. Detmar Doering a történelmi sérelmeket hozza fel és szinte már azt sugallaj, hogy a négy országnak nem barátkoznia kéne, hanem egymásnak kellene ugraniuk. Ezt fejeli meg még azzal, hogy a kelet-nyugati viszályok elmélyülését és a hosszú távon az EU lepusztulását eredményezheti.
A visegrádi államokat történelmileg sokkal kevesebb szál köti össze, mint ahogy azt feltételezni lehetne. Így látja ezt a német liberális lap a Focus prágai programirodájának igazgatója. Detmar Doering azzal támasztja alá álláspontját, hogy a a lengyelek nemzeti-katolikusok, a csehek ellenben világiak.
A szlovákok egykor Magyarországgal szemben vívták ki a függetlenségüket, ám Orbán Viktor nacionalizmusa egy ideig az ország ellen irányult. A lengyelek számára Oroszország az első számú geostratégiai fenyegetés, Magyarország ellenben a putyinizmus kedvében jár.
Ilyen körülmények között segítette a közép-európai összefogást, hogy a volt szocialista országok másodrangú tagnak érzik magukat az EU-ban. Ez magyarázza azután ellenkezésüket a kétsebességes Európával szemben is. Merthogy abban kísérletet látnak a kirekesztésükre. De azért pl. a lengyelek nem kívánnak csatlakozni az euroövezethez, ami eléggé tudathasadásos politikára utal.
Brüsszel még nem talált megoldást a problémára, pedig a helyzet a kelet-nyugati viszályok elmélyülését és a hosszú távon az EU lepusztulását eredményezheti. Annál is inkább, mivel Varsó és a három balti köztársaság az önálló német-francia lépéseket látva úgy érzi, hogy Brüsszel biztonsági megfontolásai csakis a nyugati érdekeket tartják szem előtt.
Miközben a Kelet új öntudatra ébred. Csak kár, hogy az a nacionalizmusban nyilvánul meg. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy a lengyeleknél és a magyaroknál aggasztó mértéket ért el a jogállam leépítése. És hogy az uniónak minden joga megvan kitartani az alapvető normák mellett. A kiúthoz Brüsszelnek, Berlinnek és Párizsnak tekintettel kell lennie a V4-re, amikor a stratégiáról határoz.
A visegrádiak joggal tartanak igényt arra, hogy hallathassák hangjukat a döntéshozatalnál. Ideértve azt is persze, hogy a saját dolgaikban csakis ők határozzanak. Példa erre a merev kvótaszabályozás. Vagyis egységes Európát kell teremteni.
Ám közben nem szabad a nacionalista-illiberális erőknek engedményt tenni, de egyúttal nem szabad úgy nézni a visegrádiakra, mintha azok fontos kérdésekben távol állnának a többiektől. Az azonban semmiképpen nem segít, ha minden marad a régiben.
0 Megjegyzések