Nem tudom, a több éves magánkutatói tevékenységem után lesz-e aki elolvassa ezt a sorsfordító feldolgozásomat. Ugyanis azt még talán tanították az iskolákban Nagy Lajos király idejéből, hogy a Magyar Királyság dicsőségében a partjait három tenger mosta: Balti-tenger, Fekete-tenger, Adriai-tenger.
De azt tudják-e a magyarok, hogy mint Indoeurópa ősnépeként egykor, ötezer éve, de még a világ legnagyobb Hun Birodalma idején is, Atilla korában is 1600 éve, három világ óceán határolta a hatalmas hunmagyar népek lakóterületeiket?
Úgymint: keleten Mandzsúria területén a CSENDES-óceán, délen a közép-keleten és Afrika keleti vidékén az INDIAI-óceán, és nyugaton a Brit -szigeteken az ATLANTI-óceán határolta őslakói területeinket.
A tengerekről itt nem szólva. Ráadásul 5 ezer éve még egyedül és elsődlegesen laktuk ezt a három kontinensre kiterjedő életterünket.
Ha valaki elgondolkodik az állításomról, e három kontinens és óceán kérdéskörről, vajon felvetődik e a tudatában, mégis mi lett ezekkel a hatalmas és dicső hunmagyar népekkel? Hogyan lehet az, hogy manapság csak egy kis Közép-Európai országnak maradtunk meg, és a szomszédaink még talán ezt is irigylik tőlünk?
Nincs itt valami elemi és egyetemes ellentmondás, ami megmagyarázná a dilemmánkat: miért történt mindaz, hogy ma már imádkoznunk kell az utolsó élőhelyünk, Magyarország megmaradásáért is?
Alapmű: Természetbiblia I-II-III.
0 Megjegyzések