Interjú a labdarúgó NB II. tavaszi rajtjára készülő együtteseink csapatkapitányaival.
Lucas Bertucci, Kisvárda Master Good
Tíz éve élek Magyarországon, azon belül három éve játszom Kisvárdán, itt lettem magyar állampolgár. Jól beszélek magyarul, úgy érzem magam, mint egy igazi magyar, úgyhogy nem látom akadályát annak, hogy kapitánya legyek a csapatnak. Nagyon jó érzés, hogy megválasztottak, és bíznak bennem a társak.
Az alapozás mindig rossz. Egy hónap pihenés után sosem egyszerű elkezdeni a munkát, aztán két hónapig csak edzünk meg edzőmeccset játszunk. Volt keményebb és kissé könnyebb időszakunk, de mindig az aktuális alapozás a legnehezebb… Brazíliában hasonló a rendszer, ott is december a pihenésé, aztán egyből folytatódik a bajnokság, hiszen ott ilyenkor van nyár. Nekem annyi jó ebben, hogy éppen nyár van Dél-Amerikában, amikor a magyar télből haza tudok utazni a családomhoz.
Úgy éreztük, a klubvezetés mindent megtett annak érdekében, hogy jól sikerüljön a felkészülésünk. Egyiptomban még nem nagyon került elő a labda, hiszen az volt a felkészülés első teljes hete, így a futómunkára került a hangsúly. A török edzőtáborban már az edzőmeccsekre fókuszáltunk, első osztályú csapatok ellen játszhattunk, és ez jót tett a csapatnak. Hazatérve az első napokban nehéz volt hozzászokni a hideghez és a havasesőhöz, de mostanra már normalizálódott a helyzet.
Ami bennünket illet, szerintem erősebbek lettünk, mert három élvonalból érkezett játékost és egy ügyes fiatalt igazoltunk. Hiányposztokat is betöltöttek a vezetők, hiszen eddig nem nagyon volt ballábas játékosunk, most pedig három ilyen is érkezett, közülük Marek Strestíket senkinek nem kell bemutatni. Tíz pont előnyünk van, úgy kell kezdenünk a szezont, mint az őszt, és akkor ez sokáig megmaradhat, ezáltal bennünket nem tudnának utolérni.
A mi csapatunk ereje ősszel is az egységében rejlett, mindig volt valaki, aki el tudott dönteni egy-egy meccset. Tovább erősödtünk, és nyilván van sok jó játékosunk, egy-egy poszton több is. Ettől lehetünk mi erősebbek, nem pedig attól, hogy valaki vagy valakik olykor villannak egyet. A Győr és a Vác lehet a meglepetéscsapat, az ETO az új edzővel az ősz végén is feljövőben volt, Törökországban láttuk őket, és talán még jobbak lettek; nem bánom, hogy velük már nem játszunk. A Vác pedig nagyon kellemetlen csapat, gyors támadókkal, de remélem, nem minket fognak meglepni.
Jova Levente, Nyíregyháza Spartacus
Jól érzem magam Nyíregyházán. Nagy megtiszteltetés csapatkapitánynak lenni, ami egyben pluszterhet is jelent. Nem csak a mérkőzéseken az edzéseken és az öltözőben. Egyfajta kapocs vagyok a játékosok, és szakmai stáb tagjai között. Ez jó érzés, köszönöm az edzőknek, hogy kineveztek és ezt szeretném majd meghálálni.
Nem mondom, hogy ez volt a legnehezebb, mert számomra szinte egyformák a felkészülések. Véleményem szerint jól sikerült, a tervezett munkát elvégeztük, elvégeztem. Ami nagyon lényeges: szerencsére megúsztam sérülés nélkül, ebben minden bizonnyal szerepe van annak is, hogy jó a kapcsolatom Nagy Gábor kapusedzővel. Mindig jeleztem, hogy milyen állapotban vagyok és ha indokoltnak vélte, akkor módosított a tervezett gyakorlatokon, azok intenzitásán, vagy a mennyiségén.
A csapat nevében köszönjük a tulajdonos Révész Bálintnak, hogy lehetőség volt a két török edzőtáborozásra. Kiváló körülmények között, csak a futballra koncentrálva edzhettünk. Jó pályákon mérethettük meg magunkat erős külföldi csapatokkal. A csapat összekovácsolása szempontjából is kifejezetten hasznosak az ilyen edzőtáborok. Ezek után nem volt jó hazatérni a kintihez képest zord körülmények közé. Főként a pályaviszonyok közötti különbség jelentős.
Természetesen figyelemmel kísértük az átigazolásokat, melyik csapathoz kik mentek és kik távoztak. Úgy vélem, erősödtek az együttesek és egy kiegyensúlyozott mezőny jellemzi majd a tavaszi szezont Az MTK és a Kisvárda jelentősen meglépett mindenkivel szemben. Mi azon leszünk, hogy közelebb kerüljünk hozzájuk, vagy akár beérjük őket. Ehhez persze mind a két csapatnak botolnia kell. Sokkal fontosabb, hogy minél több találkozót tudjunk megnyerni.
A meglepetésemberünk Gajdos Zsolti lehet. Az őszi szezon vége felé kezdett el játszani. Véleményem szerint a képességei és a hozzáállása alapján is húzóemberünk lehet tavasszal. Ahhoz el kell telnie néhány fordulónak, hogy kiderüljön, melyik csapat mennyire erősödött a játékban. Természetesen magunktól várok látványos előrelépést, szeretném, ha mi lennénk a tavasz meglepetéscsapata. Amikor nem ellenünk játszik, szurkolók is a soroksári együttesnek. Úgy gondolom sokkal jobb csapat, mint azt a tabellán elfoglalt helyezése mutatja.
0 Megjegyzések