Észak-, Dél-Amerika, az Andok tájain őshonos valeriánafajok a későbbiekben elterjedtek világszerte. Jellegzetes, kellemetlen illata, és gyógyhatása igen régóta ismeretes. Ma is használjuk még.
Macskagyökér (Valeriana officinalis)
Hol él: a nedves erdőket, réteket, árkokat kedveli.
Küllemi leírás: 1,5 m magasra is növő, évelő, lágyszárú növény. Alakgazdag. Május-júliusban virágzik, hímnős, rózsaszínű vagy fehér virágú, virágzata bogas. A porzók hozzánőttek az öt cimpájú forrt párta csövéhez. Levele páratlanul szárnyasan összetett, a levélkék száma 6-15.
Milyen drog készül belőle: gyökere, gyökértörzse (radix) képezi a drogot.
Mit tartalmaz: illóolaj: bornil-izovalerianát, izovaleriánsav, szeszkviterpének valepotriátok, piridinek, fenolkarbonsavak.
Mire alkalmazható:
Belsőleg: - vénynélküli gyógyszerként is - enyhe nyugtatószer izgalmi állapotok, elalvási nehézség, ideges szívpanaszok és a gyomor-bél rendszeri görcs csillapítására. Külsőleg fürdők alkotórészeként is enyhén nyugtató hatású.
Megjegyzés:
Gyógyszerként való hatásában a valeriánsavak GABA-receptor hatása játszik szerepet, azaz a GABA-lebomlás gátlása révén fejti ki „nyugtató” hatását.
Homeopátiás felhasználási területei közé tartozik az alvászavarok és az isiász kezelése.
0 Megjegyzések