Bánffyhunyad itt, Szalonta ott, a kettő között pedig Debrecen, Derecske, Tépe, Konyár, és még néhány más helység. Mindannyian hagymás vért sütnek, szalonnát bőröznek, húst aprítanak.
Szombat reggel a derecskei disznótorba érkeztünk, amelyet a városban már tizedik, a valóságban azonban a tizenkettedik alkalommal rendeznek meg – egyszer ugyanis Mikepércsen, illetve Nagygalambfalván volt a hagyományőrző esemény.
Fotó: Matey István Fotó: Matey István ©
A kisváros központjában tíz böllércsapat mérte össze tudását a tájegységére, helységére jellemző disznótoros ételek készítéséből. A disznótor hagyományosan a megyénk téli vására is, ahol a kézművesek kínálták portékáikat.
A magyar kultúra szerves része a disznótor – jelentette ki Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára Derecskén, a város tizenkettedik alkalommal megrendezett hagyományőrző disznótoros eseménye megnyitóján szombaton. Majd azzal folytatta, hogy a magyar kultúra nemes része a disznóvágás. Ez néhány évtizede még családi esemény volt, mára azonban közösségivé vált, és ezzel együtt kultúránk részévé vált. – A gasztronómia a virágkorát éli, mert felfedeztük a hagyományokat, és ebben jól működik a szaktárca vasvillától az asztalig programja. Ehhez a gazdák a kiváló minőségű alapanyagokkal járulnak hozzá.
Közösségépítő szerepben
– A hagyományok között a szívem csücske a disznótor, amelynek szokásrendszere nagyapáról fiúra, majd unokára öröklődik – ezt már Vitányi István országgyűlési képviselő mondta köszöntőjében, majd a disznótor közösségépítő szerepére egy korábbi alkalmat hozott fel, amikor Makk Károly filmrendező sokak örömére nótázott egy ilyen alkalmon.
(VIA: HBN)
0 Megjegyzések