Azért is dolgozik, hogy Debrecen Európa kulturális fővárosa legyen
Porkoláb Gyöngyi azon debreceni polgárok egyike, aki aktív résztvevője a város fejlődéséért folytatott munkának. Szívén viseli a felnövekvő generáció szociális érzékenységének fejlesztését, nevéhez köthető a Hospice mozgalom és fekvőbeteg ellátás elindítása, nem mellesleg négygyermekes családanya.
2016-ban az elmúlt majd’ 20 éves munkája elismeréseként, magyar köznevelés kategóriában megkapta a megyei Príma különdíjat. Hogyan élte meg, számított rá?
Óriási megtiszteltetés számomra. Az ember ilyenkor megáll és végiggondolja, hogy az az elismerés, amit kapott, az minek is szól. Mennyi ember munkája, közös gondolkodása van a mögött, hogy a díjat egy személyben valaki megkaphassa. Végiggondolva nagyon hálás vagyok azért, hogy másnaptól ugyanott folytattuk a munkát azokkal is, akikkel 10-20 éve elkezdtük és azokkal is, akik nem oly régóta kollégáim. Talán ennek a díjnak számomra a legnagyobb hozadéka, hogy tudom, még jobban vigyázni fogok rájuk.
Nemrégen nevezték ki az Európa Kulturális Fővárosa pályázat operatív igazgatói posztjára. Hol tartanak ma a 2-3 évvel ezelőtt kigondolt tervei, ötletei?
Csapatban dolgozni számomra rendkívül inspiráló, célokat közösen kitűzni és megvalósítani pedig a legnagyobb öröm. Két évvel ezelőtt – a Campus Kft. berkein belül – az egyik legnagyobb feladatunk az volt, hogy a Lovardát ott tudjuk-e tartani Debrecen kulturális térképén, hiszen akkor már ismert volt, hogy a Hall és a Nagyerdei Víztorony új kulturális intézményként lépnek be a piacra. Ekkor kezdtük el a Lovarda Pódium programsorozatot és egy más típusú értékesítést annak érdekében, hogy – az újonnan nyitott helyszínek mellett – a hely ne veszítse el addigi szerepét. Többféle műfajt kipróbáltunk, felfedtük a fejlesztendő területeinket, elvégeztük a szükséges változtatásokat. Ma már ott tartunk, hogy nagyon sokan keresik és választják a Lovardát újra rendezvényük helyszínéül.
Négy gyermekük közül kettő hamarosan elindul a saját útján. Milyen útravalót tesz a tarisznyájukba?
Tavaly születésnapomra a nagylányom egy szív alakú orgonacsokorba rejtett egy borítékot huszonegy üzenettel. Azt írta le, hogy miért hálás nekem az életben. Szülőként nem is gondolnánk, mi minden fontos egy gyermek számára. Nehéz erről beszélni, mert a szívem legbelsőbb zugait érintik. A legfontosabb: mindig érezzék, hogy szeretet veszi őket körül, és mindig ott vagy a háttérben. Ugyanakkor nagyon fontos: úgy éljenek, hogy ha a helyzet azt kívánja, a saját lábukon is meg tudjanak állni. Az önállóságra nevelés a legfontosabb tanítások egyike, hiszen az ember elsősorban magára számíthat. Ha ebben megerősödnek, talán könnyebben vesznek egy-egy nehéz akadályt az életben. Mindig legyenek céljaik, vágyaik, amelyek egyensúlyban vannak a feladataikkal.
(VIA: NAPLO)
0 Megjegyzések