Nem várt helyről dicsérik Magyarország és egész Kelet-Európát

Az Európai Unió keleti tagországai, a jogállamisági bírálatok ellenére politikai befolyásuk növelésére szeretnék felhasználni gazdasági fellendülésüket, ugyanis a szocialista blokk több egykori tagja is a kontinens élmezőnyében van a bővülés tekintetében – írja a Politico.

A brüsszeli hírportál arról számolt be, hogy tavaly Románia gazdasága növekedett leggyorsabban az EU-ban, de Lengyelország, Csehország és Magyarország is nagyobb bővülést tudott felmutatni mint a főbb nyugat-európai országok. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint idén tizenkét uniós tagállamban fogja meghaladni a gazdasági növekedés üteme a 3 százalékot, és ezek közül kilenc a volt szocialista országok közül kerül ki.

De azért, hogy ne bízzuk el magunkat odaszúr a cikk szerzője:

A jelek szerint ez arra sarkallja a keleti tagállamok vezetőit, hogy nagyobb beleszólást követeljenek maguknak az Európai Unióban – olvasható a cikkben.

A szerző ironikusnak nevezte, hogy a keleti fellendülés jórészt az euróövezet válságból való kilábalásának köszönhető, mert annak nyomán fokozódhatott a nyugatra irányuló kelet- és közép-európai kivitel, az infrastruktúra-fejlesztési beruházások ezen tagállamokban ráadásul még mindig nagyban függenek az EU kohéziós forrásaitól.

Mint írták, a magyar állampolgároknak átlagosan napi 0,31 eurójukba kerül az Európai Unió fenntartása, de közben fejenként 0,99 euró jut rájuk naponta az uniós strukturális és beruházási alapokból. Ennek ellenére azonban több térségbeli vezető is kisebbíteni próbálja az uniós támogatási források jelentőségét országuk jövőbeli növekedése szempontjából, azt állítva, nem okozna akkora károkat, ha hirtelen megszűnnének ezek az alapok, a fellendülés ugyanis a hazai politika eredménye.