Az egyik legrégibb magyar népszokást, a regölést elevenítette fel a Motolla Egyesület vízkereszt napján a Homokkerti Közösségi Házban.
A fiatalabb és idősebb legények kört alkotva ültek össze a közösségi házban szombaton délután. Miközben a férfiak újévi jókívánságokat adtak át egymásnak, a család többi tagja hagyományos népi elfoglaltsággal, például kukoricamorzsolással töltötte az időt.
A felvezető programok után kezdődött a regölés. Ez olyan ősi magyar népszokás, ami a kereszténység elterjedése után is élő hagyomány maradt. Régebben a legények karácsony után, a betlehemezéshez hasonlóan járták a falvakat, és versbe foglalt jókívánságaikkal köszöntötték a családokat.
- Ez úgynevezett bőség- vagy termékenység-varázsló népszokás a néprajztudomány szerint. A bőséget, a jót idézi meg arra a házra, ahová betérnek a regösök – mondta el Gyöngy Péter, a Motolla Egyesület elnöke.
A 20. században fokozatosan háttérbe szorult a regölés hagyománya, a 70-es években pedig teljesen eltűnt.
A rendszerváltás után azonban feléledt ez a régi magyar népszokás.
A Kárpát-medencében több helyen hagyományőrző énekmondó csoportok alakultak.
- 3-4 évenként összeállnak baráti körök egy-egy borozás, pincelátogatás után és regölnek. Mi kivételek vagyunk ebből a szempontból és egyediek. 25 éve ugyanis minden évben változatlanul elmegyünk regölni – hangsúlyozta Buka László, az egyesület alapítója.
A mostani regöléssel azt is megünnepelték a közösségi házban, hogy bekerültek a debreceni és a megyei értéktárba.
0 Megjegyzések