Karnyújtásnyira van a magyar költségvetés a régóta áhított “német” állapottól, vagyis, hogy egyáltalán ne termeljen hiányt és így nominálisan se növekedjen az államadósság. A jelek szerint azonban a kormányra komoly nyomás helyeződik, hogy a mozgásterét ne a deficit csökkentésére használja fel, hanem a munkát terhelő adók csökkentésére.
Megjöttek a csökkentő hangok
Épp csak elkezdődött a 2018-as költségvetési év, máris felerősödtek az adócsökkentést szorgalmazó hangok:
- Matolcsy György jegybankelnök egy lapinterjúban úgy fogalmazott, hogy “átfogó versenyképességi reformokat szükséges indítani, aminek kulcseleme kell, hogy legyen a személyi jövedelemadó további csökkentése”.
- Pár nappal később Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke pedig újabb szja-csökkentést és járulékmérséklést szorgalmazott, szerinte ugyanis tovább kell csökkenteni az adóéket. A fenntartható kifehérítés híve.
Azt már csak érdekességképp jegyezzük meg, hogy mindketten tagjai a háromfős Költségvetési Tanácsnak, mely rendszeresen véleményezi (a jegybanki és számvevőszéki stáb számításai segítségével) a fiskális politikát és van rálátása a kormány költségvetési mozgásterére.
Egyik kijelentés sem előzmények nélküli. Az MNB stábja a versenyképességi javaslatok között rendszeresen megfogalmazza az szja-kulcs további csökkentésére vonatkozó igényét. Legutóbb a versenyképességi jelentésben azt hangoztatták, hogy a járulékcsökentések után is magasabb a munkát terhelő adók mértéke a közvetlen versenytársainkhoz viszonyítva, ezért
előnyös lehet a további csökkentés a költségvetési mozgástér függvényében.
Domokos László pedig ezt megelőzően azt nyilatkozta, hogy nem indokolt a 1,5%-os elvonást jelentő munkaerőpiaci járulék további fenntartása. “Az ÁSZ elnökeként és egyben a Költségvetési Tanács tagjaként azt vetem fel: a kormány csökkentse a másfél százalékos munkaerőpiaci járulékot például fél százalékra” – mondta.
Mit gondol erről a kormány?
Hogy megbecsüljük, mekkora a kormány költekezési mozgástere, érdemes kiindulni a Nemzetgazdasági Minisztérium 2018-as előrejelzéséből. A tavaly év végén bemutatott kitekintés részletezi például, hogy idén mit okoz a hatéves bérmegállapodás a költségvetésben. Ez nagyban meghatározza a további adócsökkentések lehetőségét.
Ezek alapján idén a szocho kulcs csökkentése halmozottan már 584 milliárd forintos bevételkiesést okoz. Ezt ellentételezik részben a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséből érkező többletbevételek, valamint a bértorlódás miatti béremelések hatása. A közszférában végrehajtandó béremelések (a minimálbér emelése miatt) és a minimálbérhez kötött ellátások emelkedése viszont csökkentik az előnyt.
A kormány az idei évre 2,4%-os költségvetési hiánycélt tűzött ki eredményszemléletben azok után, hogy 2017-ben a hiánycél 1,9% körül teljesülhetett a GDP arányában. Vagyis már ebből is látszik egy óvatos lazítás a választás évében (a nyugdíjasok például megint jól járnak), ám ezek alapján nem neveznénk választási költségvetésnek a 2018-as büdzsét.
Az OTP elemzői legutóbbi anyagukban azzal kalkuláltak egyébként, hogy idén 2% körül lehet a költségvetési deficit, vagyis ezek alapján lenne mozgástere a kormánynak.Közben pedig idén nagyobb mértékben folynak be az uniós források, melynek köszönhetően az adósság csökkentése is könnyebb lesz, ha nem lesz szükség a projektek előfinanszírozására. Várakozásaik szerint a költségvetési politikát övező kockázatok (közszférában jelentkező bérnyomás, EU-s elszámolások, kamatpálya, esetleges statisztikai felülvizsgálatok) miatt a kormány óvatos lesz idén, ezért a komolyabb költségvetési lazítás esélye jelenleg mérsékelt.
Majd hosszabb távon
Az NGM egyébként azzal számol, hogy 2020-ra, illetve 2021-re alakul ki jelentős mozgástér a költségvetésben. Az adócsökkentési és fejlesztési alap összege ugyanis 2020-ra 440 milliárd forint lehet, 2021-re pedig 710 milliárd forintot érhet el. Egy ekkora összeget három célra használhat fel a kormány (vagy ezeket vegyítheti):
- Elképzelhető, hogy ezzel az alappal a kormány már az elapadó uniós források következményeire készül fel és ebben a két évben forrást teremt nagyobb beruházási programok finanszírozására (mint például Paks II),
- Az is lehet, hogy a régóta vágyott egyszámjegyű szja-kulcsra készül fel.
- Vagy az alappályán kialakuló hiányt csökkentheti.
Ha ugyanis összehasonlítjuk az alap 2020-ban és 2021-ben kimutatott összegét, akkor megállapíthatjuk:
két év múlva közel nullás, három év múlva pedig teljesen nullás lehetne a költségvetés, ha a (jelenlegi ismereteink szerint számolt) teljes költségvetési mozgásteret a deficit lefaragására fordítaná a kormány.
Más kérdés, hogy a korábban bemutatott nyilatkozatok alapján a kormányra adócsökkentési nyomás helyeződik és emiatt elképzelhető, hogy a választások előtt a kormánypártok részéről még inkább felpörög az ezzel kapcsolatos kommunikáció.
(Forrás: portfolio.hu)
0 Megjegyzések