A tudósok egy olyan titokzatos genetikai mutációt azonosítottak, amely hatékonyan semlegesíti a fájdalomérzetet, lehetővé téve a ritka anomáliát, hogy könnyedén kitartsanak a szélsőséges fizikai kényelmetlenség ellenére is.
A génváltozat – amelyet egy olasz családban azonosítottak, akik még súlyos sérülések esetén sem szenvednek semmiféle fájdalomtól – segíthet a tudósoknak új módszereket találni a krónikus fájdalom kezelésére, amellyel utánozható a család szokatlan ajándéka.
“Több évet töltöttünk azzal, hogy azonosítsuk a gént, ami ezt okozza,” – mondta James Cox, a University College London molekuláris biológusa. (1)
“Ez a különös betegség talán csak ebben az egy családban fordul elő.”
A Marsili család azonban ezt a rendkívül ritka állapotot egyfajta szuperőröhöz hasonlítja, amely egy olyan ritka genetikai pontmutációnak köszönhető, ami legalább három generációra terjed ki.
A mutáció azt jelenti, hogy kevés vagy semmilyen fájdalmat nem éreznek olyan balesetek következtében, mint az égések vagy a törött csontok, egészen addig a pontig, hogy a legtöbbször még csak nem is észlelik, amikor megsérülnek.
“Néha kezdetben éreznek némi fájdalmat, de nagyon gyorsan elmúlik,” – mondta Cox. (2)
“Például az 52 éves Letizia eltörte a vállát síelés közben, majd tovább síelt a nap hátralévő részében, és hazáig vezetett. Másnapig észre sem vette.”
A gén variánst, melyen a család osztozik, a DNS-ükből izolálták a vérmintáik segítségével, és egy ZFHX2 nevű génben található.
Bár nem teljesen világos, hogy a mutáció hogyan működik, a csapat azt feltételezi, hogy a változat megzavarja azt, hogy a ZFHX2 hogyan szabályozza a fájdalomjelzéshez kapcsolódó egyéb géneket.
Ez a zavar okozza a Marsili család esetében a veleszületett fájdalom érzéketlenségnek nevezett jelenséget, de a fenotípusuk olyan figyelemre méltó, hogy a kutatók a család után “Marsili-szindrómának” nevezték el a teljes állapot altípusát.
A Marsili család esetében az áldás azonban átok is lehet, mivel a fájdalom pontos értelmezésének hiánya azt jelenti, hogy nem ismerik fel azokat a súlyos sérüléseket, amelyek miatt orvosi segítségre szorulhatnak.
Például Letizia Marsili 24 éves fia, Ludovico futballozik, és a sport során keletkező sérülések gyakran egyáltalán nem tudatosulnak.
“Ritkán marad a földön, még akkor sem, ha fellökik. A bokája azonban törékeny és gyakran eltorzul a mikrotörések következtében,” – mondta Letizia Marsili.
“Tény, hogy az utóbbi időben a röntgenfelvételek kimutatták, hogy mindkét bokájában sok mikrotörés van.”
Más családtagok is hasonló problémákkal szembesültek. Letizia 78 éves anyja olyan töréseket szenvedett, amelyeket csak később diagnosztizáltak, vagyis természetes módon gyógyultak a sérülések, de nem megfelelően.
A mutáció befolyásolja a szélsőséges hőmérsékletek észlelésének képességét is, ami nagyobb kockázatot jelent számukra, ha esetleg megégetik magukat, vagy nem érzik például a jeges vizet.
A kockázatok ellenére, hogy nem éreznek fájdalmat, a család hálásnak tűnik, amiért hiányzik belőlük a természetes adottság, ami sok ember számára okoz nyomorúságot.
“Minden nap normális életet élünk, talán jobbat, mint a többség, mert nagyon ritkán érezzük magunkat rosszul, és alig érzünk fájdalmat,” – mondta Letizia.
“Az igazság azonban az, hogy érzünk fájdalmat, észleljük azt, de ez csak néhány másodpercig tart.”
Miután a kutatók elkülönítették a ZFHX2 mutációt exom szekvenálás útján, a csapat állatkísérleteket alkalmazva megvizsgálta, hogy a variáns hogyan befolyásolja az egerek fájdalom-feldolgozását.
Azok a tenyészett állatok, amelyek egyáltalán nem rendelkeztek a génnel, csökkent fájdalom érzékenységet mutattak, amikor a farkukra nyomást gyakoroltak, de még mindig érzékenynek bizonyultak a magas hő hatására.
Mikor más egereket neveltek a ZFHX2 mutációval, ugyanolyan alacsony érzékenységet mutattak a magas hő esetében, mint amit a Marsili család körében megfigyeltek. A csapat ezért abban reménykedik, hogy ezek az eredmények új irányokat adhatnak a kezelések terén milliók számára, akik nap mint nap krónikus fájdalommal élnek.
“Ennek a mutációnak a meghatározásával és annak tisztázásával, hogyan járul hozzá a család fájdalomérzékenységéhez, teljesen új utat nyitottunk a fájdalomcsillapítás terén az új gyógyszerek kifejlesztéséhez,” – mondja Anna Maria Aloisi, az olaszországi Sienai Egyetem kutatója.
“Több kutatással, hogy pontosan megértsük, hogy a mutáció milyen hatással van a fájdalomérzékenységre, és hogy milyen más géneket lehet bevonni, meg tudjuk határozni a gyógyszerfejlesztés új céljait.”
Sokat kell még megtudnunk azzal kapcsolatban, hogy a ZFHX2 milyen szerepet játszik a fájdalom jelzésében. John Wood, a University College London szenzoros neurobiológusa szerint a családnak nem áll szándékában, hogy bármikor is lemondjon a fájdalommentes létezésről, ha a tudósok egy nap kiderítenék az állapot megváltoztatásának módját.
(1) – https://academic.oup.com/brain/advance-article/doi/10.1093/brain/awx326/47
(2) – https://www.ucl.ac.uk/news/news-articles/1217/141217-Gene-mutation-cause
(3) – https://www.sciencealert.com/this-italian-family-feels-no-pain-scientists-final
0 Megjegyzések