Az EP állásfoglalása: a többségi társadalom az oka a romák leszakadásának.
Évtizedek óta kudarcot vallottak a romaintegrációs progamok. Ennek egyik fő oka szakemberek szerint, hogy mindig egyetlen diskurzust emeltek a fókuszba: a mélyszegénységből való kiemelést, vagy a diszkriminációval szembeni fellépést illetve a romák önrendelkezésének kérdését.
Járható út a három megközelítés kombinálása lehetne.
Büntetés nélkül nem megy
2011-ben sok szempontból előremutató jelentést készített Járóka Lívia európai parlamenti képviselő. Bár európai romastratégia megalkotás mellett érvelt, az általa sürgetett intézkedéscsomag a Nemzeti Romastratégiák Európai Keretrendszerére “szelídült”. Az EU magyar elnöksége idején fogadták ezt el.
Nem egységes uniós cselekvési terv született, hanem csupán a nemzetállami programok összehangolását, az uniós alapelvek megjelenítését rögzítették. Így az érintettek szankciók hiányában, kevéssé váltak motiválttá a cselekvésben.
Előzetesen, négy-öt éven belül érezhető változásokat akartak a döntéshozók elérni. Mutatjuk, hogy mi (nem) változott.
A többség a hibás
Október végén a cigányság helyzetével foglalkozott az európai parlament. A többség által megszavazott dokumentum, ugyanazokat a problémákat sorolta fel, mint 2011-ben a Járóka-féle jelentés. Vagyis nem történt látványos előrelépés az ügyükben.
Ám, van egy alapvető változás, míg hat évvel ezelőtt elhangzott egy kulcsmondat: “a sikeres integráció legfontosabb előfeltételét a többségi társadalom és a roma közösség közös erőfeszítései képezik,” addig most kizárólag a többségi társadalmakat tették felelőssé azért, hogy jottányit sem javult a cigányság helyzete.
Rengeteg pénz áll rendelkezésre
Pénz pedig volt, van is. A 2007-13 közötti ciklusban a strukturális alapokból 347 milliárd eurót osztottak szét a tagállamok között. Az integrációs programok jelentős részét az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap finanszírozza.A 2014-2020 közötti költségvetési szakaszban rendelet kötelezi a tagállamokat arra, hogy az utóbbi alaptól származó támogatásuk 20 százalékát kizárólag a társadalmi befogadás elősegítésére fordíthatják.
Nem tanultak semmit
Kudarcélményekből már volt elég. A 2000-es évek elején megalkotott kelet-európai romaintegrációs stratégiák, amelyet az unió kényszerített ki, többnyire zsákutcás kísérletek voltak.
Félmilliárd lakhatatlan házakra
2014-ben hirdettek jogerős ítéletet a 2005-2008 között történt, úgynevezett taktaközi szocpol-csalások ügyében. Mélyszegénységben élő cigány családokkal közösen, hivatalnokok, építési vállalkozók félmilliárd forintnyi lakásügyi támogatást szereztek meg. 43 ház felépült, de ezek lakhatatlanok voltak, a használatbavételi engedélyt mégis kiadták rájuk. Az elsőrendű vádlott építési vállalkozó, valamint a szerencsi építési hatóság vezetője hét év letöltendő börtönt kapott.
A telepfelszámolási programok sem a várt eredményt hozták. A település széléről modern házakba költöztették ugyan a cigánycsaládokat, a többségi társadalom tagjai viszont otthonaikat felszámolva elköltöztek onnan, így egész falvak váltak gettókká.
Jogok kötelezettségek nélkül?
2017. október 25-én szavaztak Strasbourgban az Európai Parlamentben a romák unióbeli integrációjának alapjogi szempontjairól, a cigányellenességgel szembeni küzdelemről szóló állásfoglalásról.
A Jobbik képviselői tartózkodtak, mivel az állásfoglalást egyoldalúnak és kiegyensúlyozatlannak ítélték.
Rossz az eddigi hozzáállás a romakérdéshez az ep többsége szerint. Eddig a fő csapásirány az integráció és az érintettek bevonásának hangsúlyozása volt. Az új út: ”biztosítani kell, hogy társadalmunkban ők is gyakorolhassák és teljes mértékben élvezhessék alapvető jogaikat és állampolgárságukat.”
Helyet kell kapnia a cigányságnak a döntéshozatalokban, a hivatalokban, a közmédiában.
Előkerült a bűvszó: rasszizmus
A dokumentum rögzíti, hogy Európában a romákat megfosztják emberi jogaiktól. A rasszizmus hátrányos megkülönböztetésben, gyűlöletbeszédben, bűnbakkeresésben, mélyszegénységbe taszításban, kirekesztésben nyilvánul meg többek között.
A cigányellenesség jelei:
- kizárják őket a szakpolitikai döntéshozatalokból,
- nem biztosított az egyenlő hozzáférés a közművekhez, közszolgáltatásokhoz,
- alulreprezentáltak a hivatalos szervekben
Jelen a döntéshozatalban
2011 tavaszán megállapodást kötött Orbán Viktor és az Országos Roma Önkormányzat elnökeként Farkas Flórián. 4,9 milliárdot biztosított az emberminisztérium a Társadalmi megújulás operatív program keretében a Híd a munka világába projekthez, amelyben Farkas Flórián emberei jutottak feladathoz és pénzhez.
Az autóbérlés, bútorvásárlás, ingatlan- és számítógépvétel nyomán százmilliók folytak el. A kormánynak kellett beavatkoznia, leállították a támogatások kifizetését, az elköltött 1,6 milliárdot nem tudták visszaszerezni. Napjaikban öt nyomozás zajlik az önkormányzat projektjei nyomán: a visszaéléseken kívül, hivatali vesztegetés elfogadása, hűtlen, kezelés és csalás gyanúja is felmerült.
Roma Holokauszt: kárpótlást kell fizetni
Uniós és tagállami szintű igazságtételi és megbékélési bizottság felállítását sürgetik, ami elismeri a cigányság évszázados üldöztetését, kirekesztését.
Augusztus 2-át a Roma Holokauszt Emléknapjává tennék és egyszerűsített eljárásban azonnali kárpótlást adnának a még élő túlélőknek.
A Bizottságnak felhívást kell kiadnia a civil társadalom felé a gyűlöletbeszéd, holokauszttagadás ellenőrzésére, bejelentésére.
Intő a rendőröknek
Megengedhetetlen -írták- , hogy:
- a romák aránytalanul nagy mértékű büntetőjogi üldözésnek vannak kitéve,
- a rendőrségi túlkapások (etnikai profilalkotás, megállításokkal és átvizsgálásokkal kapcsolatos - túlzott eljárások, romatelepeken történő szükségtelen rajtaütések stb.)
- a kevéssé határozott rendőri fellépés a romák által bejelentett bűncselekményeknél
Az iskolaelhagyásról is a többség tehet?
Az iskolai szegregáció mellett a dokumentum elítéli, hogy a roma gyermekek felülreprezentáltak a speciális iskolákban. Annak kivizsgálását sürgetik, hogy a korai iskolaelhagyás okai között a cigányellenesség mekkora szerepet játszik.
Beismerés
Az állásfoglalás megállapítja, hogy a befektetett energia és pénzeszközök nem járultak hozzá a romák helyzetének javításához.
Vissza a múltba!
A romák integrációjának európai uniós stratégiájáról 2011-ben készített Járóka-féle jelentés komplexen tárta fel az eddigi programok kudarcának okát és fogalmazott meg javaslatokat.
A szociális segítségnyújtás mellett az oktatásnak kulcsszerepe volt a programban.
A dokumentum leszögezte: az iskoláztatás nemcsak jog, de kötelesség is.
Sürgette az integrációt úgy, hogy a minőségi fejlesztői programok mellett a családokat is vonják be a roma tanulók iskolai részvételébe.
A magas hiányzási arány azt jelzi, hogy a tanulók még mindig nincsenek tisztában az oktatás szerepével életükben.
Sok az iskolakerülő
A Magyar Nemzet szerezte meg az iskolai hiányzások adatait. A 2012–2013-as tanévben 5165 diáktól kellett 50 óránál több igazolatlan hiányzás miatt megvonni az iskoláztatási támogatást, rá egy évre már ötszázzal ugrott meg ez a szám és, míg a 2014–2015-ös tanévben már majdnem hatezer gyerektől vonták meg a családi pótlékot. Borsodban a legmagasabb az iskolakerülő gyerekek száma, 1555 család esett el a pénztől a hiányzások miatt.
Átláthatóság, elszámoltathatóság
Többször hangsúlyozza a jelentés az átláthatóság, az alkalmazás és a végrehajtás ellenőrzésének fontosságát. Az integrációra szánt pénzek nyomonkövetését emelte ki Járóka Lívia. A teljesítő tagállamok támogatást, a mulasztók büntetést kapnának.
A bérunió is segíthetne
A jelentés 2011-ben kitért arra a szempontra is, ami a Jobbik béruniós törekvésének alapját adja, az óriási életszínvonalban, gazdasági teljesítőképességben mutatkozó eltérés Kelet-és Nyugat-Európa között, valamint egyes tagállamokon belül is. Cselekvési program kell: “mivel az Európai Unió különböző térségei között még mindig vannak gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek, és mivel a roma közösség jelentős hányada az Unió gazdasági és társadalmi szempontból legkevésbé fejlett térségeiben él.”
A kirekesztődés területileg elsősorban a leszakadt mikrorégiókra jellemző. A kontinensen és az országon belüli óriási bér- és életszínvonalban mutatkozó különbségek kiegyenlítődése javíthatna a cigányság helyzetén is.
Közös erőfeszítés
A stratégia a romák közösségének sokszínűségét figyelembe vette, ezért nem tartja célszerűnek egységes terv követését. A helyi viszonyoknak függvényében kell stratégiát kialakítani.
A sikeres integráció legfontosabb előfeltételét a többségi társadalom és a roma közösség közös erőfeszítései képezik.
Bunkósbot politika
Az EU láthatóan tévútra sodródott a romaintegráció kérdésében. Összefogás helyett, bunkósbottal veri a többségi társadalmat.
Nem tekinti partnernek a cigányságot sem, hiszen nem is használja a kötelezettségek, sem az együttműködés kifejezést az állásfoglalásban a romákra vonatkozóan. Ez így csak a meglévő társadalmi ellentétek kiélezésére elegendő, a cigányság felzárkóztatására nem.
Kár, mert Magyarország és Európa számára is létkérdés lenne az elmozdulás, felfelé.
0 Megjegyzések