Elfogadta végleges állásfoglalását a magyar felsőoktatási törvényről pénteken a Velencei Bizottság, megerősítve a testület előzetes véleményében foglaltakat, amelyek szerint a jogszabály alapvetően megfelel a bevett európai gyakorlatnak, de több “rendkívül problematikus” előírást tartalmaz a már Magyarországon működő külföldi egyetemekre vonatkozóan.
Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete elismerte, hogy az államoknak jogukban áll szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, azonban a Magyarországon már jelen lévő egyetemek kivonását sürgette egyes új, esetenként “túl szigorú, sőt akár indokolatlan” előírások alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus meglétét, illetve megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény.
Palkovics László oktatási államtitkár az MTI-nek adott pénteki telefonos interjújában “egyértelműen pozitívnak” nevezte az állásfoglalást, amelyben világosan kimondták, hogy az államoknak a területükön működő külföldi intézményekkel szemben is joguk van követelményeket támasztani.
Vita egyedül abban van, hogy a Velencei Bizottság szerint ki kellene vonni az országban már korábban letelepült külföldi egyetemeket az új szabályozás bizonyos előírásai alól, de a kormány úgy látja, hogy a magyar törvényeknek mindenkire vonatkozniuk kell, aki Magyarországon kíván működni – mondta Palkovics, aki Kecsmár Krisztián igazságügyi államtitkárral együtt részt vett a testület pénteki ülésén.
Palkovics leszögezte, az állásfoglalás megerősítette és a tapasztalatok is azt mutatják, hogy a felsőoktatási törvény rendelkezéseinek mindegyike teljesíthető.
Kecsmár Krisztián úgy vélekedett, hogy az elfogadott vélemény összességében nagyon kedvező, viszont diszkrimináció lenne, ha a törvényt kizárólag az újonnan letelepülő külföldi intézményekre alkalmaznák, ez sértené az egyenlő elbánás elvét. Ezek pusztán egyfajta ajánlások, amelyek nem kötik a magyar kormányt - írja az eduline.hu.
0 Megjegyzések