Újabb rejtély derült ki a több mint kétezer évvel ezelőtt megsemmisült Pompeiiről! Évszázadokkal ezelőtt a fejlett civilizáció szimbólumává vált a Római Birodalomban épített, kiterjedt vízvezetékrendszer, ami Pompeiiben is megtalálható volt. Dán régészeti kutatók azonban kiderítették, hogy ahelyett, hogy a lakosok jólétét szolgálták volna ezek a csövek, valójában a halálukat okozhatták.
A tudósok ugyanis megdöbbentő módon akut mérgezést okozó antimont találtak a vízvezetéket alkotó ottani csövekben. Ez az anyag szerintük a vizet annyira mérgezővé tette, hogy annak fogyasztása hasmenést, máj- és vesekárosodást, valamint szívrohamot okozott, megtizedelve a helyieket. Ha a Vezúv nem tört volna ki, akkor is kihalt volna a város - írja a Blikk.
– Az antimon mérgező hatással volt az ókori lakosságra, Pompeiiben legalábbis bizonyosan. Az ivóvíz határozottan veszélyes volt az egészségre. A koncentráció sűrűsége nagyon magas volt, ezért a víz fogyasztása egyenesen végzetes lehetett – mondta el Kaare Lund Rasmussen, a Dél-Dániai Egyetem kémiai és régészeti szakembere.
Pompeii lakói számára a szükséges vízmennyiség biztosítása életfontosságú feladat volt. Csak a Sarno-folyó, illetve a Vezúv forrásaiból tudták biztosítani az ivóvizet. A vizet egy nyomótartály-rendszeren keresztül tudták továbbítani, amelyek a vezetékekhez hasonlóan, ólomból készültek. A magas víznyomás és a vezetékek anyaga miatt gyakoriak voltak a csőtörések, amit sűrű javítási nyomok bizonyítanak. A dán kutató szerint a javítások miatt pedig még inkább mérgeződött a víz.
– Rövid periódusok során mérgeződött az ivóvíz. Főként olyankor, amikor a csöveket lefektették vagy javították – tette hozzá Rasmussen.
A Vezúv kitörése temette be a várost
Pompeii történetének legsötétebb napja Kr.u. 79. augusztusában jött el, amikor a Vezúv váratlanul, iszonyú erővel kitört. Egy idő után a hegy a saját súlya alatt összeomlott, és tüzes árként zúdult a környékre. Pompeihez érve az áradat 240-400 fokos lehetett, így a város lakói gyakorlatilag élve megfőttek a katasztrófa miatt. Pompeiit pedig 7–8 méter vastag hamuréteg fedte be.
0 Megjegyzések