Megírtuk korábban, hogy a románok nem engedték be az orosz miniszterelnök-helyettes gépét Románia légtérbe, amely alaposan kiverte az oroszoknál a biztosítékot. Sőt, több orosz hivatalosság is komoly válaszlépést ígért a légtérhasználat megtiltásáért.
Bukarest arra hivatkozott, hogy az Európai Unió 2014-ben megtiltotta azok belépését vagy átutazását a tagországok területén, akik aláássák Ukrajna függetlenségét, területi épségét és szuverenitását.
Az Európai Unió szankciós listáján szereplő Rogozin a Siberia Airlines utasszállító gépével – Fehéroroszország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország érintésével – utazott a Moldovai Köztársaság fővárosa felé. A repülőnek azért kellett kerülnie, mert Ukrajna semmilyen orosz gépet nem enged át légterén.
Az orosz miniszterelnök-helyettes Chisinauból Transznisztriába – Moldova orosz többségű szakadár Dnyeszteren-túli területére – utazott volna tovább, hogy részt vegyen az orosz békefenntartók ottani beavatkozásának 25. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezéseken. Amikor Románia megtagadta a légtérhasználatot, a gép visszafordult. A FlightRadar24.com portál szerint a repülőgép Minszkben szállt le.
Rogozin az utasok, köztük nők és gyerekek életének veszélyeztetésével vádolta Bukarestet.
“Minszkig volt elég az üzemanyagunk. Készüljetek fel a válaszlépésre, gazemberek” – idézte Rogozin román hatóságoknak szóló Twitter-bejegyzését a román Mediafax hírügynökség.
Az orosz kormányfő-helyettes nem először fenyegette meg Romániát. Három éve történt már egy hasonló eset, amikor a Dnyeszter-menti szakadár területre látogató Rogozin gépének Románia nem adott légtérhasználati engedélyt. Akkor Rogozin azt írta egy Twitter-üzenetben, hogy legközelebb egy TU-160-as típusú hadászati bombázóval érkezik.
Rogozin az Interfax orosz hírügynökségnek később úgy nyilatkozott, hogy a román mellett a magyar hatóságok is megtagadták, hogy a repülőgépe áthaladjon az ország légterén, illetve – tekintettel a gépen lévő üzemanyag mennnyiségére – leszálljon Budapesten.
Miért nem szeretik a románok az oroszokat
Az orosz többségű, a Dnyeszter folyótól keletre fekvő terület 1990-ben vált ki a többségében román nyelvű Moldovai Köztársaságból, és 1992-ben 15 ezer halottat követelő háborút is vívott vele. Az úgynevezett Dnyeszter-menti Köztársaságban – amelynek önállóságát egyetlen ország sem ismeri el – azóta is orosz csapatok állomásoznak.
Most éppen kihez dörgölőznek a románok?
A keleti szomszédunk, Románia túlzott “amerikabaráttsága” egyáltalán nem új keletű jelenség. Romániának területi igénye van Oroszországgal szemben, ezért az ország a 2000-s években egy éles politikai fordulattal a NATO és az USA felé fordult. Tőlük remélve támogatást, védelmet – ahogy mondani szokás: fegyvert, pénzt paripát.
Mára már, a román politikai elit gondolkodásának irányát a mindenkori amerikai politika szabja meg, mely igen nagy szálka az orosz medve szemében. Putyin nem tűri, hogy az örökös ellenség, az Amerikai Egyesült Államok kézi-vezérlésű bábállamot hozzon létre az általa ütközőzónának teintett Moldáviából és Romániából. Ukrajna esete erre a legjobb példa.
Forrás: 888.hu
0 Megjegyzések