Miért távolított el a Vatikán 14 könyvet a Bibliából 1684-ben? Itt a régóta várt magyarázat!

A Vatikáni Egyház vagy Római Katolikus Egyház a korrupció és megtévesztés hosszú történetével rendelkezik. 

Eltekintve a szó szoros értelmében több száz évvel ezelőtt elkövetett népirtástól, a gyermekek szexuális bántalmazásáig a modern időkben, minden bizonnyal a történelem egyik legkorruptabb szervezete.

1611-ben a Bibliát latinról angolra fordították. Ekkor a Biblia összesen 80 könyvet tartalmazott, és az utolsó 14 könyvet, amelyeket mára eltávolítottak, az Ószövetség végét képezték, melyek a következők voltak:

✔ Ezsdrás első könyve

✔ Ezsdrás második könyve

✔ Tóbiás könyve

✔ Judit könyve

✔ Eszter többi része

✔ Bölcsesség (Salamon) könyve

✔ Sirák fia könyve

✔ Báruk könyve Jeremiás levelével

✔ A három szent gyermek dalai

✔ Zsuzsanna története

✔ Bél és a sárkány

✔ Manasses imádsága

✔ Makkabeusok első könyve

✔ Makkabeusok második könyve

1684-ben mindegyik könyvet eltávolították valamennyi verzióból, kivéve egy 1611-es kiadásból, amely a legelső angolra fordított kiadás volt.

Ebben az első kiadásban az is megtalálható, hogy Jézus nevét IESUS-nak írták, és Yéshua-nak ejtették. Akkor miért hívják még mindig Jézusnak, amikor a J betű akkor még nem volt használatos?

Az egyik különösen érdekes könyv, a “Bölcsesség könyve“. Azok számára, akik nem ismerik, Salamon a Biblia egyik legendás karaktere. Dávid fia volt, és állítólag a legbölcsebb férfi, aki valaha élt. Őt nagyrészt jóindulatú alakként ábrázolták. De ami ebben a könyvben olvasható, az megkérdőjelez mindent, amit mondanak nekünk, hogy higyjünk róla.

Figyeljük meg a következő részletet:

Bölcsesség könyve 2:1-24

1. Csalfa észjárásuk miatt azt mondják egymásnak: „Rövid és szomorú az életünk; nincs orvosság az ember halála ellen, és nem ismerünk szabadítót az alvilágból.

2. Hiszen véletlenül keletkeztünk, és majdan úgy leszünk, mintha sose lettünk volna. Hisz orrunkban csak füst az élet lehelete, és a gondolkodás csupán szikra a szívünk lüktetésekor.

3. Ha elalszik, testünk hamuvá lesz, a lélek meg elillan, mint a lenge szellő.

4. Idő múltán még a nevünk is feledésbe merül, és senki sem gondol többé tetteinkre. Életünk elmúlik, ahogy a felhőnek nyoma vész, eloszlik, mint a köd, amit elűznek, és a melegükkel a földre nyomnak a nap sugarai

5. Életünk csak egy árnyék tovasuhanása, és halálunk nem ismétlődik meg, mert le van pecsételve, és nem tér vissza senki.

6. Rajta hát! Élvezzük a jelenvaló jókat! Használjuk ki buzgón a világot, mint ifjúkorunkban!

7. Töltekezzünk pompás borral, mirhával, s ne nélkülözzük a tavasznak egyetlen virágát se!

8. Koszorúzzuk magunkat feslő rózsákkal, még mielőtt elhervadnának!

9. Egyikünk se vonja ki magát tobzódásunkból. Mindenütt hagyjuk ott jókedvünk jeleit, mert ez az osztályrészünk és ez a mi sorsunk!

10. Bánjunk el a szegény igazzal, ne kíméljük az özvegyet, és a koros aggastyán ősz hajától ne riadjunk vissza!

11. Számunkra a hatalom legyen az igazságosság mércéje, mert a gyenge nem ér semmit.

12. Leskelődjünk az igazra, mert terhünkre van. Szembeszáll tetteinkkel: bepanaszol bennünket törvényszegésért, és szemünkre hányja, hogy vétünk a tisztesség ellen.

13. Dicsekszik, hogy ismeri az Istent, és az Úr gyermekének mondja magát.

14. Vádol bennünket, amiért így gondolkodunk, még ránézni sem jó.

15. Mert az életmódja elüt másokétól, és szokatlanok az útjai.

16. Hamis pénznek néz bennünket, és mint szemetet, kerüli az útjainkat. Az igazak végső sorsát meg boldognak hirdeti, és pöffeszkedve atyjának nevezi az Istent.

17. Lássuk hát, igazak-e a beszédei. Figyeljük meg, mi végre jut!

18. Mert ha az igaz az Isten gyermeke, akkor az Isten pártjára kel, és kiszabadítja ellenségei kezéből.

19. Tegyük próbára, gúnyoljuk és bántalmazzuk, hogy megismerjük szelídségét és kipróbáljuk türelmét!

20. Ítéljük gyalázatos halálra, mert – saját szava szerint – Isten oltalmában részesül!”

Ez számos fontos kérdést vet fel.

- Kiről beszél Salamon, akit “gyalázatos halállal” kell megölni?

- Miért távolította el a Vatikán ezt a 14 könyvet?

- Miért beszél Salamon ilyen őrülten és gonoszan ebben a könyvben?

Úgy tűnik, hogy Salamon Jézusról beszélt. De Jézus körülbelül 900 évvel az ő halála után született. Lehet, hogy Jézus eljövetelének prófétája volt? Nézzük meg, miért lehetett ő, akiről Salamon beszélt.

- Szégyenletes halállal ölték meg a Gyermeket.

- A Gyermek cselekedetei vagy stílusa különbözött mindenki másétól.

- Azt állítja, hogy ő az Úr Gyermeke.

- Igazi szegény ember volt, aki Salamonra és másokra mint “hamis pénzre” tekint.

- Azzal dicsekszik, hogy ismeri az Istent.

Majd figyeljük meg, hogy mit mond Salamon:

- Vádol bennünket, amiért így gondolkodunk, még ránézni sem jó.

- Hamis pénznek néz bennünket, és mint szemetet, kerüli az útjainkat. Az igazak végső sorsát meg boldognak hirdeti, és pöffeszkedve atyjának nevezi az Istent.

- Mert ha az igaz az Isten gyermeke, akkor az Isten pártjára kel, és kiszabadítja ellenségei kezéből.

- És egy utolsó fontos dolog, amit Salamon megemlít:

- Bánjunk el a szegény igazzal, ne kíméljük az özvegyet, és a koros aggastyán ősz hajától ne riadjunk vissza!

Ez valóban feje tetejére állítja mindazt, amit mi gondoltunk. Amit Salamon mond, az nagyon gonosznak hangzik, miközben azt állítják, hogy a történelem legbölcsebb embere volt.

Salamon olyan ember volt, aki elmerült az okkultizmusban, több istent imádott és gyengéd volt a nőkhöz. És Salamon híres temploma a szabadkőművesség szellemi születési helyének számít, ami egy olyan mozgalom (a legmagasabb szinten), amely a nagy globális eseményeket mozgatja és azt állítja, hogy világunk igazi irányító ereje.

Forrás: ujvilagtudat.blogspot.hu